Rádiótávírász versenyzőknek - 1980.

Bató András HA6NN
Rádiótávírász versenyzőknek
cikke alapján.

A Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség legutóbbi körzeti konferenciájának napirendjén szerepelt a nemzetközi rádiótávírász versenyszabályzat elkészítése is. A konferencia megválasztott munkacsoportja megvitatta és módosította az előterjesztett szabálytervezetet, amit később a plenáris ülés szótöbbséggel a következő három évre jogerőre emelt.

Természetes követelmény, hogy - mint minden más sportágban - a nemzeti szövetségek versenyszabályzatai a nemzetközi ajánlások, a nemzetközi sportági szövetség határozatai alapján készüljenek, hiszen az Európa-, körzeti és világbajnokságokra való komoly felkészülés csak akkor lehetséges, ha már az alsóbb szintű versenyek is a szabályok megismerését szolgálják.

A morzekódok szerkezete

Az ismert morzekódok elemi információt hordozó jelelemekre ( bit ) bonthatók. A nemzetközi rádiótávírász versenyeken előírt táviratfajták összeállításához használt morzekódok információtartalmát { hosszát } az 1. táblázat mutatja.

Láthatod, hogy például a betűk tiszta információtartalma { hossza } 1, 3, 5, 7, 9, 11 és 13 bit. Figyelembe véve a versenytáviratok összeállításánál követett szokást - hogy egy szócsoportban egy morzekód csak egyszer szerepeljen - olyan szócsoportok állíthatók össze, melyek 29 .. 73 elemi jelből állnak, pl. EITAN, ill. JQYXZ. A két csoport információtartalma { hossza } közötti eltérés igen nagy!

Állíts össze két rövid táviratot!

Ez az öt csoport, figyelembe véve a kódok közötti 3 bit, illetve a csoportok közötti 7 bit szünetet, 207 elemi jelet tesz ki. A következő öt csoport információtartalma { hossza } 357 bit:

A második távirat tehát 72%-kal több elemi jelet tartalmaz. Ez igen kis eltéréssel azt jelenti, hogy pl. az ismert lyukszalag-vezérlésű gépadó, azonos sebesség-beállítással az első, rövidebb jeleket tartalmazó csoportokból álló 28,33 baud abszolút ütemű sebességet produkál, amíg a második, hosszabb jelekből álló szöveggel csak 16,67 baudot , anélkül, hogy a gépadó sebességbeállítóját elmozdítanád. A gépet így nem lehet kalibrálni, ezért erre egy alkalmas módszert kell keresni.

Ütemszámítás

A táviratozási sebesség mérésének problémája a Morse-rendszerű táviratozás elterjedésével egyidős. A legelső távírászok az angol nyelvet beszélték, ezért kiszámították, hogy egy átlagos angol szó öt betűből áll. Számításuk szerint a kódok átlagos időtartama 9 elemi jel. A csoportszünettel együtt az így kapott mintaszó hossza 52 elemi jel ( irod. 1. ).

Egy másik "testet öltött" kulcsszó a PARIS. Ezt a szemléletesség kedvéért rajzban is ábrázoljuk ( OK3IA szerint ).

A klasszikus mintaszótól eltérően már pl. a Radio Amateur's Handbook 1972. évi kiadása is ilyen mintaszót vesz alapul a sebesség kiszámításához. A könyv szerint az egy perc alatt leadott 50 elemi jel percenkénti egy szó adási sebességnek felel meg. A modern elektronikus billentyűk óra-, ill. impulzusgenerátorai frekvenciájának ismeretében a sebesség könnyűszerrel kiszámítható ( irod. 2. ):

• [sebesség] = WPM
• [óragenerátor frekvenciája] = Hz

Más módszer alkalmazásával megszámolhatjuk az 1.2 másodperc alatt leadott impulzusok számát, úgy az erre alkalmas készülék a sebességet WPM-ben jelzi ki ( irod. 3. ). Persze a legprecízebb módszerek egyike a modulációs sebesség egységének, a baudnak az alkalmazása volna. Az így értelmezett sebesség értéke a digitális jel időtartamának a reciproka:

• [B] = baud
• [t] = sec

24 szavas sebességgel 1200 elemi jelet kell leadni percenként. Ez azt jelenti, hogy egy impulzus időtartama 50 msec, ami 20 baudnak felel meg. Ismeretes, hogy a távgépíró üzemmódban használt nemzetközi távíró-ábécé szerinti egységidőtartam 20 msec. Ez 50 baud, ill. az átszámítást elvégezve 60 WPM.

Megméred adásod sebességét

A méréshez használt távirat szócsoportjai fölött { mellett } feltüntettem a növekvő impulzusmennyiséget ( 2. táblázat ).

Az egy perces adással elért mennyiséget ötvennel osztva adásod sebességét szó/percben, tízzel osztva ütemben kapod. A mintatávirat csoportjaiban előforduló öt-öt betűt csoporton belül variálva több távirat készíthető. Három percig tartó adás esetén aki elér az ötvenedik csoporthoz, ismét elölről kezdheti a távirat adását. Amennyiben az adásidő egy csoport adása közben jár le, a leadott jelek impulzusmennyiségét az előző csoportnál feltüntetetthez az 1. táblázatban szereplő második érték felhasználásával gyorsan kalkulálhatod.

A következő részben az ütemfokozás lehetséges módszereit kívánom ismertetni.

A rádiótávírász munka oktatása közben a legtöbben nem gondolnak a szinte elkerülhetetlen monotónia kellemetlen hatásának megelőzésére. Ha erre mindenütt törekednénk, bizonyára kevesebb gondunk volna az utánpótlással. A kevésbé elterjedt módszerek alkalmazása segíthet ezen a gondon.

Az ütemfokozás módszerei

Az ütemfokozás régi - beváltnak tekintett - módszere szerint a táviratot adó oktató a távirat közepén vagy végén, adását felgyorsítva igyekszik elérni, hogy a hallgatóknak a magasabb ütem is megszokottá váljék.

A 12,5 .. 16,67 baud vételére képes hallgatók részére rendszerint magnetofont adnak, aminek a szalagjára szokás szerint 1,67 baud ütememeléssel egy-egy táviratot vesznek fel. Ma már ez a módszer is elavultnak tekinthető. A szükséges technika hiányában a kontrasztmódszer alkalmazása célszerű.

Hangerőkontraszt

A gyakorlótáviratot a már megszokott ütemmel, igen kis hangerővel adod - ill. veszed fel magnetofonra -, majd a hangerőt fokozva, a sebességet is fokozod. Így elérheted, hogy elegendő gyakorlás után a hallgatók a megszokott hangerővel a magasabb sebességgel adott táviratot is kevés hibával veszik.

QRM-kontraszt

Alkalmazása hangolvasó tanteremben vagy több munkahelyes hangolvasó berendezés birtokában célszerű. A hangolvasó berendezéshez vevőkészüléket is csatlakoztatunk, amiből zavaró jelet keverünk a távírójelekhez. A távirat adási sebességét a már elsajátított sebességnél 1,67 .. 2,5 bauddal nagyobbra választjuk meg. 20 .. 30 szó leadása után a zavaró jelet megszüntetjük és még legalább 20 .. 30 csoportot adunk, ami most már sokkal könnyebben vehető.

Ütemkontraszt

Alkalmazásához lyukszalag-vezérlésű gépadó vagy digitális morzeoktató-berendezésre van szükség. A gyakorlást olyan sebességgel kezdd, aminél még nem vétesz hibákat. A sebességet minden táviratnál emeld egészen addig, amikor már csak a távirat 60 .. 70 %-át tudod levenni ( kritikus sebesség ), majd csökkentsd a sebességet addig, amíg ismét kevés hibával veszed a táviratot. A készülék skáláját takard le.

Ennek a módszernek az előnyét könnyen beláthatod, ha meggondolod, hogy egy szokásos magnófelvétel csak egy olyan táviratot tartalmaz, ami kritikus sebességűnek számít, az említett berendezésekkel viszont sok táviratot adhatsz egymás után azonos, majd csökkentett sebességgel is.

Végül szeretnék néhány fontos dologra emlékeztetni:

• Pihent testtel és szellemmel mindig jobb eredményeket érhetsz el.
• Gyakorlás - versenyzés - közben ülj kényelmesen, lazán.
• Válassz olyan íróeszközt, amellyel könnyűnek érzed az írást.
• A vételhez használj különböző színű papírlapokat.
• Alkalmazz természetes írásmódot vagy egyszerű jeleket. A természetellenes méretű vagy formájú jelek használata fárasztó.
• Ha már elfáradtál és úgy érzed, hogy le kell tenni a ceruzát, csukd be a szemedet egy-két másodpercre, anélkül, hogy abbahagynád az írást. A következő táviratot lehetőleg megváltoztatott hangszínnel, hangmagassággal vedd.
• Az edzések gyakorisága fontosabb, mint az időtartamuk. Napi egy óra gyakorlás majdnem olyan hatásos, mint napi négy.

A versenyzők legmagasabb szintű felkészítése már egészen speciális edzéstervet, pszichológus és orvos közreműködését is igényli.

Irodalom:

1. Don Miller: The Amateur Radio DX Handbook p. 68.
2. ARRL: The Radio Amateur's Handbook 1972. p. 358.
3. William B. Jones: A Digital Speed Readout for the Electronic Keyer QST 1978. July.
4. Bánszegi: A rövidhullámú megfigyelő
5. Al D'Onofrio: Tips for Copying CW on Paper, CQ Nov. 1973. pp. 38 .. 39.
6. Vincent O'Keeffe: Learning Morse, QST Aug. 1972. pp. 58 .. 62.

Experiment is the sole judge of scientific “truth”. A (természet)tudományos igazság kizárólagos kritériuma a kísérlet.
Feynman Richard