A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás

201. Tulajdonnevek gyakran válnak köznévvé. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket, s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk,...

214. A tulajdonnévből keletkezett mértékegységek nevében a tulajdonnév írásmódjától eltérve csak az úgynevezett latin betűs ábécét [vö. 16.] használjuk, tehát ékezetes vagy mellékjeles betűt nem. A mértékegység nevének írásmódja egyes betűk elhagyásában és kisbetűs írásában is különbözhet az eredeti tulajdonnév írásmódjától, például: Ampère – amper, Joule – joule, Henry – henry, Newton – newton, Pascal – pascal, Volta – volt. [Vö. 201.]

279. A mértékegységek nevének, illetve jelének egy részét a nemzetközi SI (Système International d’Unités) mértékrendszer határozza meg. A mértékegységek neve az alapegység nevéből, valamint az alapegység többszörösét vagy törtrészét kifejező előtagból áll.

a) Mind az alapegységeknek, mind az előtagoknak van egy vagy több betűből álló jelük. Ez lehet kis- és nagybetű, illetve néhány esetben görög vagy egyéb különleges betű, illetve jel. A mértékegységek jele után nem teszünk pontot, az előtag és az alapegység jele közé pedig sem szóköz, sem írásjel nem kerülhet. Latin betűvel jelölt mértékegységek, például: cm (= centiméter v. centi), m (= méter), km (= kilométer); dl (= deciliter v. deci), l v. L (= liter); dkg v. dag (= dekagramm v. deka), kg (= kilogramm v. kiló); min (= perc); GHz (= gigahertz); kB (= kilobyte), MB (= megabyte). Részben görög betűvel jelölt mértékegység például: μm (= mikrométer), kΩ (= kiloohm).

b) Egyes mértékegységeknek különleges jelük van, például: ºC (= Celsius-fok), 47º 13′ 5″ (47 fok 13 perc 5 másodperc). Egyes terület- és térfogatmértékek jelében kitevő van, például: m² (= négyzetméter), km² (= négyzetkilométer), m³ (= köbméter), cm³ (= köbcentiméter).

c) A mértékegységnek a jelét szóköz választja el az előtte levő számtól, például: 100 km, 1 kg, 10 kWh, 120 km/h, 220 W. Kivétel a fok jele a geometriában, például: 45º, 90º.

1991. évi XLV. törvény a mérésügyről

II. fejezet Mértékegységek

5. § (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni.

(2) Törvényes mértékegységek:

a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,

b) az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott, az SI-n kívüli mértékegységek,

c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek,

d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

I. Fejezet A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (A TOVÁBBIAKBAN: SI) ALAPEGYSÉGEI

• 1. Az idő mértékegysége a másodperc; jele: s.
• 2. A hosszúság mértékegysége a méter; jele: m.
• 3. A tömeg mértékegysége a kilogramm; jele: kg.
• 4. Az áramerősség mértékegysége az amper; jele: A.
• 5. A termodinamikai hőmérséklet mértékegysége a kelvin; jele: K.
• 6. Az anyagmennyiség mértékegysége a mól; jele: mol.
• 7. A fényerősség mértékegysége a kandela; jele: cd.

II. Fejezet Az SI rendszer származtatott egységei

(1) ... A külön nevű és jelű származtatott egységek a következők:

• 1. A frekvencia mértékegysége a hertz; jele: Hz. 1 Hz = 1 s⁻¹
• 3. Az erő mértékegysége a newton; jele: N. 1 N = 1 m x kg x s⁻²
• 4. A nyomás és felületi feszültség mértékegysége a pascal; jele: Pa. 1 Pa = 1 N x m⁻²
• 5. Az energia, munka, hőmennyiség mértékegysége a joule; jele: J. 1 J = 1 N x m
• 6. A teljesítmény mértékegysége a watt; jele: W. 1 W = 1 J x s⁻¹
• 9. A villamos (elektromos) töltés mértékegysége a coulomb; jele: C. 1 C = 1 A x s
• 10. A villamos (elektromos) feszültség, feszültségkülönbség, elektromotoros erő mértékegysége a volt; jele: V. 1 V = 1 W x A⁻¹
• 11. A villamos (elektromos) kapacitás mértékegysége a farad; jele: F. 1 F = 1 C x V⁻¹
• 12. A villamos (elektromos) ellenállás mértékegysége az ohm; jele: Ω. 1 Ω = 1 V x A⁻¹
• 13. A villamos (elektromos) vezetőképesség mértékegysége a siemens; jele: S. 1 S = 1 Ω⁻¹
• 14. A mágneses fluxus mértékegysége a weber; jele: Wb. 1 Wb = 1 V x s
• 15. A mágneses indukció mértékegysége a tesla; jele: T. 1 T = 1 Wb x m⁻²
• 16. Az induktivitás mértékegysége a henry; jele: H. 1 H = 1 Wb x A⁻¹
• 17. A fényáram mértékegysége a lumen; jele: lm. 1 lm = 1 cd x sr
• 18. A megvilágítás mértékegysége a lux; jele: lx. 1 lx = 1 lm x m⁻²
• 20. A síkszög mértékegysége a radián; jele: rad. 1 rad = 1 m x m⁻¹ = 1
• 21. A térszög mértékegysége a szteradián; jele: sr. 1 sr = 1 m² x m⁻² = 1

(2) Az alap- és származtatott mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:

IV. Fejezet A Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységek

TELJESÍTMÉNY

(1) Csak villamos látszólagos teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a voltamper; jele: VA. 1 VA = 1 W

(2) Csak elektromos meddő teljesítmény meghatározására használható teljesítmény-mértékegység a var; jele: var. 1 var = 1 W.