Az 1. mellékletben lévő - rádióamatőr vizsga tárgykörök - táblázat módosult.
Példa 5. Hívójelek - nemzeti azonosító jelek ( prefixek )
Jelenlegi | Tervezet |
e: Európa | E: Szomszéd országok |
a: mind | A: (Európa) |
b: mind | B: mind |
Általános követelmények: | ||||||
1. A hivatkozott mennyiségek mértékegységei, valamint azok általánosan használt többszörösei és törtrészei | e | a | b | A | B | |
2. Az összetett szimbólumok használata | e | a | b | A | B | |
3. Matematikai fogalmak és műveletek: | ||||||
számtani alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) | e | a | b | A | B | |
törtek | e | a | b | B | ||
tíz hatványai, kitevős mennyiségek, logaritmusok | b | B | ||||
négyzetre emelés, négyzetgyökvonás | a | b | B | |||
inverz értékek | b | B | ||||
lineáris és nemlineáris diagramok értelmezése | b | B | ||||
bináris számrendszer | b | B | ||||
4. A képletek alkalmazása és azok átalakítása | b | B | ||||
I. Műszaki tárgykör: | ||||||
1. Villamosság-, elektromágnesség- és rádió-elmélet | ||||||
1.1. Vezetőképesség: | ||||||
vezető, félvezető, szigetelő | e | a | b | B | ||
áram, feszültség, ellenállás | e | a | b | B | ||
amper, volt és ohm mértékegységek | e | a | b | E | A | B |
Ohm-törvény | e | a | b | A | B | |
Kirchhoff-törvények | b | B | ||||
villamos teljesítmény | a | b | A | B | ||
teljesítmény mértékegységei | e | a | b | E | A | B |
villamos energia | b | B | ||||
telep kapacitása (amperóra) | b | |||||
1.2.Áramforrások: | ||||||
telepek és tápegységek | e | a | b | B | ||
feszültségforrás, forrásfeszültség, rövidzárási áram, belső ellenállás, kapocsfeszültség | a | b | B | |||
feszültségforrások soros és párhuzamos kapcsolása | b | B | ||||
1.3. Villamos tér: | ||||||
villamos térerősség | b | B | ||||
térerősség mértékegysége (volt/méter) | b | B | ||||
villamos terek árnyékolása | b | B | ||||
1.4. Mágneses tér: | ||||||
áramvezető körül kialakuló mágneses tér | b | B | ||||
mágneses terek árnyékolása | b | B | ||||
1.5. Elektromágneses tér: | ||||||
rádióhullámok, mint elektromágneses hullámok | e | a | b | B | ||
terjedési sebesség, frekvencia, hullámhossz összefüggése | e | a | b | A | B | |
polarizáció | a | b | B | |||
1.6. Szinuszos jelek: | ||||||
grafikus ábrázolása az idő függvényében | e | a | b | A | B | |
pillanatérték, amplitúdó, effektív érték, átlagérték | b | B | ||||
periódus, periódusidő | a | b | B | |||
frekvencia | e | a | b | B | ||
frekvencia mértékegysége | e | a | b | A | B | |
fázis, fáziskülönbség | b | B | ||||
1.7. Nem-szinuszos jelek: | ||||||
hangfrekvenciás jelek | a | b | B | |||
digitális jelek, négyszögjel | a | b | B | |||
grafikus ábrázolás az idő függvényében | a | b | A | B | ||
egyenfeszültségű komponens, alaphullám, magasabb harmonikusok | b | B | ||||
zajok (vevő termikus zaja, sávzaj, zajsűrűség, vevő hasznos sávszélességébe eső zajteljesítmény) | b | B | ||||
1.8. Modulált jelek: | ||||||
modulációk típusai, előnyeik, hátrányaik | e | a | b | A | B | |
modulálatlan vivőhullám (CW) | e | a | b | A | B | |
amplitúdómoduláció (AM) | e | a | b | E | A | B |
fázismoduláció, frekvenciamoduláció (FM) és egyoldalsávos amplitúdómoduláció (SSB) | e | a | b | E | A | B |
modulációs löket és modulációs index | b | B | ||||
vivő, oldalsávok, sávszélesség | a | b | A | B | ||
CW, AM, SSB és FM jelek hullámalakjai | b | B | ||||
CW, AM és SSB jelek spektruma | b | B | ||||
digitális modulációk: FSK, BPSK, QPSK, QAM | a | b | B | |||
digitális modulációk: bit sebesség, karakter sebesség (baud-rate) és sávszélesség | b | B | ||||
ciklikus redundancia vizsgálat (CRC), újraküldés, hibakorrekció (FEC) | b | |||||
1.9. Teljesítmény és energia: | ||||||
szinuszos jelek teljesítménye | e | a | b | A | B | |
a következő dB értékekhez tartozó teljesítményarányok: 0 dB, 3 dB, 6 dB, 10 dB, 20 dB (mind pozitív, mind negatív értékeik esetén) | b | B | ||||
egymás után kapcsolt erősítők vagy csillapítók bemeneti és kimeneti teljesítmény arányai dB-ben | b | B | ||||
illesztés és annak fajtái | b | B | ||||
be- és kimeneti teljesítmény és a hatásfok közötti összefüggés | a | b | A | B | ||
csúcs burkoló teljesítmény (PEP) | b | |||||
1.10 Digitális jelfeldolgozás: | ||||||
mintavételezés és kvantálás | a | b | B | |||
legkisebb mintavételi frekvencia (Nyquist frekvencia) | b | B | ||||
konvolució (időtartományban/frekvenciatartományban, grafikai megjelenítés) | b | B | ||||
kiegyenlítő (anti aliasing) szűrés, visszaállító szűrés | b | B | ||||
analóg-digitális/ digitál-analóg konvertálás (ADC/DAC) | b | B | ||||
2. Alkatrészek | ||||||
2.1. Ellenállás: | ||||||
ellenállás fogalma | e | a | b | B | ||
ellenállás mértékegysége | e | a | b | A | B | |
áram-feszültség karakterisztika | b | B | ||||
teljesítmény-disszipáció | a | b | B | |||
színkódok alapelve | a | b | ||||
ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása | e | a | b | A | B | |
2.2. Kondenzátor: | ||||||
kapacitás fogalma | e | a | b | B | ||
kapacitás mértékegysége | e | a | b | A | B | |
kapacitás összefüggése a méretekkel és a dielektrikummal | b | B | ||||
reaktancia | b | B | ||||
feszültség és áram közötti fázisviszonyok | b | B | ||||
kondenzátorok jellemzői, fix és változtatható kapacitású kondenzátor (lég-, csillám-, keramia-, műanyagszigetelésű-, és elektrolitikus kondenzátorok) | a | b | B | |||
kondenzátorok párhuzamos kapcsolása | e | a | b | A | B | |
2.3. Induktivitás: | ||||||
önindukciós tényező | b | B | ||||
induktivitás mértékegysége | e | a | b | A | B | |
menetszám, az átmérő, a hossz és a mag anyagának hatása az induktivitásra | b | B | ||||
reaktancia | b | B | ||||
feszültség és áram közötti fázisviszonyok | b | B | ||||
jósági tényező | b | B | ||||
2.4. Transzformátor: | ||||||
ideális transzformátor | b | B | ||||
összefüggések a menetszám-arány és a feszültség-, áram-, és impedancia arány között | b | B | ||||
transzformátor típusok, alkalmazások | a | b | B | |||
2.5. Dióda: | ||||||
diódák használata és alkalmazása | a | b | A | B | ||
egyenirányító dióda | a | b | A | B | ||
Zener-dióda | a | b | A | B | ||
fényemittáló dióda (LED) | b | B | ||||
kapacitásdióda (varicap) | b | B | ||||
záróirányú feszültség, áram és teljesítmény | b | B | ||||
2.6. Tranzisztor: | ||||||
a tranzisztor, mint erősítő és oszcillátor | a | b | A | B | ||
pnp és npn tranzisztorok | b | B | ||||
erősítési tényező | b | B | ||||
térvezérlésű tranzisztor (n- és p-csatornás, j-FET) és bipoláris tranzisztor összehasonlítása | b | B | ||||
gate (vezérlőelektróda) és a source (forráselektróda) közötti ellenállás | b | B | ||||
drain (nyelő) árama és feszültsége közötti viszony | b | B | ||||
tranzisztor földelt-emitteres, -bázisú és -kollektoros kapcsolásban: a kapcsolások be- és kimeneti impedanciája, az előfeszítés módszerei | b | B | ||||
2.7. Egyéb: | ||||||
egyszerű termikus eszközök, elektroncsövek | b | B | ||||
feszültségek és impedanciák a nagyteljesítményű elektroncsöves fokozatokban, impedancia transzformálás | b | B | ||||
egyszerű integrált áramkörök (beleértve a műveleti erősítőket) | b | B | ||||
hőviszonyok egyszerű áramkörökben | b | B | ||||
3. Áramkörök | ||||||
3.1. Alkatrészek kombinálása: | ||||||
ellenállások, kondenzátorok, tekercsek, diódák és transzformátorok soros és párhuzamos kapcsolása | a | b | A | B | ||
áramok és feszültségek a fenti áramkörökben | b | B | ||||
nem ideális ellenállás, kondenzátor és tekercs nagyfrekvenciás viselkedése | b | B | ||||
3.2. Hangolt körök és szűrök: | ||||||
soros és párhuzamos rezgőkörök impedanciája és frekvenciamenete | a | b | A | B | ||
rezonanciafrekvencia | a | b | A | B | ||
hangolt rezgőkör jósági tényezője | b | A | B | |||
sávszélesség | a | b | A | B | ||
sáváteresztő szűrő | a | b | A | B | ||
aluláteresztő, felüláteresztő, sáváteresztő és sávzáró szűrők passzív elemekből | b | B | ||||
szűrők frekvenciamenete | b | B | ||||
Pí-szűrő, és T- szűrő | b | B | ||||
kvarckristály, kvarcszűrő | b | B | ||||
nem ideális elemek hatásai | b | B | ||||
digitális szűrők (lásd 1.10. és 3.8.) | b | |||||
3.3. Tápegység: | ||||||
félhullámú és teljeshullámú egyenirányító áramkörök, hídkapcsolású egyenirányító | a | b | A | B | ||
simító áramkörök | a | b | A | B | ||
kisfeszültségű tápegységek stabilizátor áramkörei | b | B | ||||
kapcsolóüzemű tápegységek, elválasztás, EMC | b | B | ||||
3.4. Erősítő: | ||||||
kisfrekvenciás erősítők | a | b | A | B | ||
nagyfrekvenciás erősítők | a | b | A | B | ||
erősítési tényező, erősítés szabályozása | b | B | ||||
amplitúdó-frekvencia jelleggörbe és sávszélesség | b | A | B | |||
A, AB, B, és C osztályú erősítők | a | b | A | B | ||
erősítők nemlineáris torzításai, túlvezérlés | b | B | ||||
3.5. Detektor: | ||||||
AM detektor (burkoló detektor) | a | b | A | B | ||
diódás detektor | e | a | b | |||
produkt detektor és beat oszcillátor (BFO) | a | b | B | |||
FM detektor | a | b | A | B | ||
3.6. Oszcillátor: | ||||||
visszacsatolás (szándékos és nem szándékos rezgések) | b | A | B | |||
frekvenciát és a stabil rezgési feltételeket befolyásoló tényezők | b | A | B | |||
LC oszcillátor | a | b | B | |||
kristályoszcillátor, harmonikus (overtone) oszcillátor | b | B | ||||
feszültségvezérelt oszcillátor (VCO) | b | B | ||||
fáziszaj | b | B | ||||
3.7. Fáziszárt hurok (PLL): | ||||||
szabályozó hurok, komparátor áramkörök | b | B | ||||
frekvencia szintézis programozható osztóval a visszacsatoló hurokban | b | B | ||||
3.8. Diszkrét idejű jelek és rendszerek: | ||||||
véges (FIR) és végtelen (IIR) válaszidejű szűrők elrendezése | b | |||||
Fourier transzformáció (DFT, FFT, grafikus ábrázolás) | b | |||||
közvetlen digitális szintézis (DDS) | b | |||||
4. Vevők | ||||||
4.1. Típusai: | ||||||
egyenes vevő | e | a | b | A | B | |
egyszer- és kétszertranszponált szuperheterodin vevő | a | b | A | B | ||
4.2. Tömbvázlatok: | ||||||
CW vevő (A1A) | a | b | A | B | ||
AM vevő (A3E) | e | a | b | A | B | |
SSB vevő (J3E) | a | b | A | B | ||
FM vevő (F3E) | e | a | b | E | A | B |
4.3. Az egymást követő fokozatok működése és funkciója (tömbvázlat szintű ismertetés): | ||||||
nagyfrekvenciás erősítő (hangolható vagy fix átvitelű) | a | b | A | B | ||
oszcillátor (fix és szabályozható) | a | b | A | B | ||
keverő | a | b | A | B | ||
középfrekvenciás erősítő | a | b | A | B | ||
határoló | b | B | ||||
detektor, beleértve a produkt detektort | e | a | b | A | B | |
hangfrekvenciás erősítő | a | b | A | B | ||
automatikus erősítésszabályozás (AGC) | b | B | ||||
S-mérő | b | B | ||||
zajzár | a | b | A | B | ||
tápegység | a | b | B | |||
4.4. Vevők jellemzői (egyszerű leírásban tárgyalva): | ||||||
szomszédos csatorna | b | B | ||||
szelektivitás | a | b | A | B | ||
érzékenység | a | b | A | B | ||
vevőzaj, zajtényező | b | B | ||||
stabilitás | b | B | ||||
tükörfrekvencia | b | B | ||||
lefulladás, vevő blokkolás | b | B | ||||
intermoduláció, keresztmoduláció | b | B | ||||
visszakeverés (fáziszaj) | b | B | ||||
5. Adók | ||||||
5.1 Típusai: | ||||||
frekvenciaáttevéses (keveréses) és anélküli adók | a | b | A | B | ||
5.2. Tömbvázlatok: | ||||||
CW adó (A1A) | a | b | A | B | ||
SSB adó (J3E) | a | b | A | B | ||
FM adó (F3E) | e | a | b | E | A | B |
hangfrekvenciás moduláció a PLL VCO-jában | a | b | ||||
5.3. Az egymást követő fokozatok működése és funkciója (tömbvázlat szintű ismertetés): | ||||||
keverő | a | b | A | B | ||
oszcillátor (kristályoszcillátor, VFO) | a | b | A | B | ||
elválasztó fokozat | a | b | A | B | ||
meghajtó | a | b | A | B | ||
frekvenciatöbbszöröző | a | b | A | B | ||
teljesítményerősítő | a | b | A | B | ||
kimeneti illesztés | a | b | A | B | ||
kimeneti szűrő (Pí-szűrő) | a | b | A | B | ||
frekvenciamodulátor | e | a | b | A | B | |
fázismodulátor | a | b | A | B | ||
SSB modulátor | a | b | A | B | ||
kristályszűrő | b | B | ||||
tápegység | a | b | B | |||
5.4. Adók jellemzői (egyszerű leírásban tárgyalva): | ||||||
frekvenciastabilitás | a | b | A | B | ||
rádiófrekvenciás sávszélesség | a | b | A | B | ||
oldalsávok | a | b | A | B | ||
hangfrekvenciás tartomány | b | B | ||||
nemlinearitás (harmonikus és intermodulációs torzítás) | a | b | B | |||
kimeneti impedancia | b | B | ||||
kimenő teljesítmény | e | a | b | E | A | B |
hatásfok | b | B | ||||
frekvencialöket | b | B | ||||
modulációs index | b | B | ||||
CW billentyűzési kattogás, csipogás | b | B | ||||
SSB túlvezérlés és fröcskölés (Splattering) | b | B | ||||
zavaró nagyfrekvenciás kisugárzások | a | b | A | B | ||
készüléksugárzások | b | B | ||||
fáziszaj | b | B | ||||
6. Antennák és tápvonalak | ||||||
6.1. Antennák típusai: | ||||||
középen táplált félhullámú antenna | e | a | b | A | B | |
végén táplált félhullámú antenna | a | b | A | B | ||
hajlított dipól | b | B | ||||
negyedhullámú függőleges antenna (földelt alap) | e | a | b | E | A | B |
parazitaelemes antenna (Yagi) | a | b | A | B | ||
apertúra antenna (parabolikus reflektor, tölcsérantenna) | b | B | ||||
többsávos antennák (trap dipól) | b | B | ||||
6.2. Antennák jellemzői: | ||||||
feszültség és áram eloszlása az antennán | b | B | ||||
impedancia a betáplálási ponton | e | a | b | A | B | |
nem rezonáns antenna kapacitív vagy induktív impedanciája | b | |||||
polarizáció | b | B | ||||
antenna irányítottsága, hatásfoka nyeresége | b | B | ||||
besugárzott terület | b | B | ||||
effektív kisugárzott teljesítmény (ERP, EIRP) | e | a | b | E | A | B |
előre - hátra viszony | b | B | ||||
vízszintes és függőleges sugárzási diagramok | b | A | B | |||
6.3. Tápvonalak: | ||||||
párhuzamos vezetőkből álló tápvonal | b | B | ||||
koaxiális kábel, csatlakozók | e | a | b | E | A | B |
hullámvezető | b | |||||
hullámimpedancia (Z₀) | b | B | ||||
sebességtényező | b | |||||
állóhullámarány | e | a | b | E | A | B |
veszteségek | a | b | A | B | ||
balun | e | a | b | A | B | |
antenna illesztés | e | a | b | A | B | |
antenna hangoló egységek szerepe (Pí-tag, T-tag) | e | a | b | A | B | |
konstrukciók és felhasználási módok | a | b | ||||
táplálási módok, előnyök és hátrányok | a | b | ||||
7. Hullámterjedés: | ||||||
szakasz-csillapítás, jel-zaj viszony | e | a | b | |||
közvetlen átlátás (szabadtéri terjedés, a távolság négyzetével fordított arányú törvényszerűség) | b | B | ||||
ionoszféra rétegek és hatásuk | e | a | b | A | B | |
ionoszféra rétegeinek hatása a rövidhullámok terjedésére | e | a | b | A | B | |
Nap hatása az ionoszférára | b | B | ||||
többutas terjedés az ionoszférában | b | B | ||||
kritikus frekvencia | b | B | ||||
maximális használható frekvencia (MUF) | b | B | ||||
felületihullám, térhullám, kisugárzási szög és áthidalt távolság | e | a | b | E | A | B |
fading | a | b | A | B | ||
troposzférikus terjedés (Duct-jelenség, szóródás) | a | b | A | B | ||
antenna magasságának hatása az áthidalható távolságra (rádió horizont) | a | b | A | B | ||
hőmérsékleti inverzió | b | |||||
szórt (sporadikus ) E-visszaverődés | b | |||||
auróra jelenség hatása a terjedésre | b | |||||
meteor-nyomvonalas terjedés | b | |||||
Hold-visszaverődés | b | |||||
galaktikus zajok | b | B | ||||
földi eredetű zajok (termikus zaj) | b | B | ||||
atmoszférikus zajok (távoli villámlás) | b | B | ||||
időjárási viszonyok hatása a VHF és UHF terjedésre | a | b | A | B | ||
RH, URH és a mikrohullámú terjedés sajátosságai | a | b | A | B | ||
Napfolt-ciklus és hatása a rádiótávközlésre | a | b | A | B | ||
terjedési előrejelzésekhez szükséges ismeretek: domináns zajforrások, jel-zaj viszony, legkisebb vehető jelszint, szakasz, antennanyereség, tápvonal csillapítás, legkisebb adóteljesítmény | b | B | ||||
8. Mérések | ||||||
8.1. Mérések végzése: | ||||||
egyen és váltakozó feszültség és áram mérése | e | a | b | A | B | |
mérési hibák: frekvencia, hullámalak és a műszerek belső ellenállásának hatása a mérés pontosságára | b | B | ||||
ellenállás mérése | a | b | A | B | ||
egyenáramú és rádiófrekvenciás teljesítmény mérése: átlagos teljesítmény, csúcs burkoló teljesítmény (PEP) | a | b | A | B | ||
feszültség- állóhullámarány (VSWR) mérése | a | b | A | B | ||
rádiófrekvenciás jel és burkolójának hullámalak-mérése | b | B | ||||
frekvenciamérés | a | b | A | B | ||
rezonanciafrekvencia mérése | b | B | ||||
8.2. Mérőműszerek: | ||||||
több méréshatárú műszer (digitális, analóg) | a | b | ||||
rádiófrekvenciás teljesítménymérő | b | A | B | |||
reflektométer híd, állóhullámarány-mérő (SWR-mérő) | a | b | A | B | ||
frekvenciaszámláló | b | |||||
abszorbciós frekvenciamérő | a | b | B | |||
jelgenerátor | b | B | ||||
oszcilloszkóp | b | B | ||||
spektrumanalizátor | b | B | ||||
műterhelés | e | a | b | A | B | |
9. Zavarkibocsátás és zavartűrés | ||||||
9.1. Zavarok elektronikus berendezésekben: | ||||||
blokkolás | b | B | ||||
intermoduláció | b | A | B | |||
zavarok a hasznos jelben (TV, rádió) | e | a | b | E | A | B |
zavarok a hangfrekvenciás áramkörökben | a | b | A | B | ||
9.2. Zavarok oka elektronikus berendezésekben: | ||||||
adó térerőssége | e | a | b | A | B | |
adó zavaró sugárzásai | e | a | b | E | A | B |
nemkívánatos hatás a berendezésre: az antennabemenet felől, más csatolt vonalak felől (hálózat, hangszóró, csatlakoztatott kivezetés) és a közvetlen sugárzásból | a | b | B | |||
9.3. A zavarok elleni védekezés módjai, a zavarok megelőzésére és elhárítására tett intézkedések: | ||||||
szűrés | a | b | A | B | ||
csatolásmentesítés | a | b | A | B | ||
árnyékolás | e | a | b | A | B | |
jó RF földelés | e | a | b | B | ||
teljesítmény csökkentés | e | a | b | E | A | B |
adó- és TV-antenna eltávolítása egymástól | a | b | A | B | ||
egyik végén táplált félhullámú antenna elkerülése | a | b | A | B | ||
jó viszony a szomszédokkal | e | a | b | E | A | B |
II. Biztonságtechnikai tárgykör: | ||||||
10. Villamos biztonságtechnika | ||||||
10.1. Életvédelem: | ||||||
villamos áram hatása az emberi szervezetre | e | a | b | A | B | |
áramütés elleni megelőző intézkedések, eljárás balesetek esetén | e | a | b | E | A | B |
az elektromágneses tér egészségügyi hatása | b | B | ||||
akkumulátorok kezelése | e | a | b | |||
10.2 Hálózati táplálás és veszélyei: | ||||||
hálózati táplálás veszélyei | e | a | b | E | A | B |
az elektromos hálózatok vezetékeinek – a nullavezető, a fázisvezető és a földelő vezető – színjelzései | e | a | b | A | B | |
védőföldelés | e | a | b | E | A | B |
túláram és zárlat elleni védelem, gyors- és lassú biztosítók | a | b | A | B | ||
a kettős szigetelés | e | a | b | E | A | B |
10.3 Nagyfeszültség veszélyei: | ||||||
egyenfeszültségek, kis és nagyfrekvenciás váltófeszültségek veszélyei | a | b | A | B | ||
a feltöltött kondenzátor veszélye | e | a | b | A | B | |
10.4 Villámcsapás: | ||||||
a védekezés fajtái (antenna elhelyezés, villámáram felfogó-, levezető kialakítása) | e | a | b | E | A | B |
berendezések földelése | e | a | b | E | A | B |
III. Forgalmazási tárgykör: | ||||||
Nemzeti és nemzetközi forgalmazási szabályok és eljárások | ||||||
1. Forgalmazásnál használt betűk | ||||||
1.1. Nemzetközi betűzési ábécé: | ||||||
A=Alfa B=Bravo C=Charlie D=Delta E=Echo F=Foxtrot G=Golf H=Hotel I=India J=Juliet K=Kilo L=Lima M=Mike N=November O=Oscar P=Papa Q=Quebec R=Romeo S=Sierra T=Tango U=Uniform V=Victor W=Whiskey X=X-ray Y=Yankee Z=Zulu | e | a | b | A | B | |
1.2. Magyar betűzési ábécé: | ||||||
A=Aladár, Antal B=Béla C=Cecil D=Dénes E=Elemér F=Ferenc G=Géza H=Helén I=Ilona J=János K=Károly L=László M=Mátyás, Mihály N=Nelli O=Olga P=Péter Q=Kvelle R=Róbert S=Sándor T=Tamás U=Ubul V=Viktor W=dupla-Vilmos X=ikszes Y=ipszilon Z=Zoltán | e | a | b | E | A | B |
2. Q-kódok | ||||||
Kód * Kérdésben * Válaszban | ||||||
QRK * Milyen a jeleim olvashatósága? * Jeleinek olvashatósága ... fokozatú. | b | B | ||||
QRM * Zavarja Önt ... ? * Zavar ... . | e | a | b | E | A | B |
QRN * Légköri problémái vannak? * Légköri problémáim vannak. | a | b | A | B | ||
QRO * Növeljem a teljesítményemet? * Növelje a teljesítményét! | a | b | A | B | ||
QRP * Csökkentsem a teljesítményem? * Csökkentse a teljesítményét! | e | a | b | E | A | B |
QRS * Lassabban adjak? * Adjon lassabban! | a | b | A | B | ||
QRT * Szüntessem be az adást? * Szüntesse be az adást! | e | a | b | E | A | B |
QRV * Készen áll? * Készen állok. | e | a | b | E | A | B |
QRX * Mikor hív újra? * Újra hívom ... órakor a ... frekvencián. | a | b | A | B | ||
QRZ * Ki hív engem? * Önt ... hívja. | e | a | b | E | A | B |
QSB * Halkulnak a jeleim? * Jelei halkulnak (fading). | a | b | A | B | ||
QSL * Tud adni vételi nyugtázást? * Adok önnek vételi nyugtázást. | e | a | b | E | A | B |
QSO * Tud forgalmazni ... -val? * Közvetlenül tudok forgalmazni. | e | a | b | E | A | B |
QSY * Váltsak másik frekvenciára? * Váltson másik frekvenciára! | e | a | b | E | A | B |
QTH * Mi a telepítési helye? * A telepítési helyem ... | e | a | b | E | A | B |
3. Forgalmazási rövidítések | ||||||
BK folyamatban lévő adás megszakítása | e | a | b | E | A | B |
CQ minden állomásnak szóló általános hívás | e | a | b | E | A | B |
CW folyamatos hullám(ú) | e | a | b | E | A | B |
DE -tól, -től, a hívott állomás hívójelének elválasztása a hívó állomás hívójelétől | e | a | b | E | A | B |
K felszólítás adásra | e | a | b | E | A | B |
MSG üzenet | a | b | A | B | ||
PSE kérem | e | a | b | E | A | B |
RST a vett jelek érthetősége, erőssége, hangszíne | e | a | b | E | A | B |
R a vétel megtörtént | e | a | b | E | A | B |
RX vevő | e | a | b | E | A | B |
TX adó | e | a | b | E | A | B |
UR az Ön ... (birtokviszony) | e | a | b | E | A | B |
4. Nemzetközi vészjelek, veszélyhelyzeti forgalom, kommunikáció természeti csapás | ||||||
esetén | ||||||
vészjelek: | ||||||
a rádiótávíró adásmódban: ” · · · ─ ─ ─ · · · ” (SOS), a rádiótávbeszélő adásmódban: „MAYDAY” | e | a | b | E | A | B |
amatőrállomás nemzetközi használata országos méretű természeti csapás esetén | e | a | b | E | A | B |
amatőrszolgálatok számára felosztott frekvenciasávok | e | a | b | A | B | |
5. Hívójelek | ||||||
amatőrállomás azonosítása | e | a | b | E | A | B |
hívójelek használata | e | a | b | E | A | B |
hívójelek felépítése | e | a | b | E | A | B |
nemzeti azonosító jelek (prefixek) | e | a | b | E | A | B |
6. Sávtervek | ||||||
IARU sávtervek elvei | e | a | b | |||
IARU sávtervek céljai | a | b | ||||
IV. Jogi tárgykör: | ||||||
Az amatőrszolgálatokra vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok | ||||||
1. Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Rádiótávközlési Szabályzata | ||||||
amatőrszolgálat és műholdas amatőrszolgálat definíciója | e | a | b | E | A | B |
az amatőrállomás meghatározása | a | b | A | B | ||
a Nemzetközi Rádiószabályzat 25. cikke | a | b | A | B | ||
rádióamatőr frekvenciasávok | a | b | ||||
az amatőrszolgálatok szolgálati kategóriája | b | A | B | |||
az ITU rádiós körzetei | b | A | B | |||
2. Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) által kiadott szabályozások | ||||||
a T/R 61-01, T/R 61-02 és ECC/REC/ (05)06 Ajánlás ismerete | e | a | b | |||
amatőrállomások ideiglenes használata CEPT tagországokban | a | b | A | B | ||
a T/R 61-01 Ajánlás alapján tevékenykedő nem CEPT országok helyzete | a | b | ||||
3. Nemzeti jogszabályok engedélyezési feltételek | ||||||
rádióamatőrökre vonatkozó nemzeti jogszabályok | e | a | b | E | A | B |
rádióamatőr vizsgák | e | a | b | |||
engedélyezési feltételek | e | a | b | E | A | B |
naplózási ismeretek bemutatása: naplóvezetés, annak célja és a rögzített adatok | e | a | b | E | A | B |
A rádióamatőr igazolvány rejtélyes "Valabe"-je helyett "Valide" szerepel.
Diszkussziók
Experiment is the sole judge of scientific “truth”.
A (természet)tudományos igazság kizárólagos kritériuma a kísérlet.
Feynman Richard