Tanuljunk morzét - 1959.

RÁDIÓAMATŐR FÜZETEI 3.
STEFANIK PÁL
Tanuljunk morzét

TANULJUNK MORZÉT

BEVEZETÉS

A morze jelek ritmikus pattogása a rádióban a laikus szemében titokzatos világnak tűnik. Rövidebb és hosszabb füttyök össze visszasága a hozzá nem értő számára - és ki hinné, hogy ezek a jelek éppen valami világeseményről számolnak be, hogy valamelyik hajó éppen segítséget kér a messzi tengeren, hogy az űrrakéta rádiója számunkra még ismeretlen magasságok hőmérsékletét, nedvességtartalmát, a Nap sugárzását, vagy a világűr első élő utasainak, a kísérleti kutyák szívdobbanásának számát, pulzusuk ütemét, egészségi állapotukat morzejelekkel közvetítik.

A betűknek és számoknak furcsa világa ez, mely csak először hat idegenül, de egy kis szorgalommal és tanulással elsajátítható.

E kis könyvecske segítséget akar nyújtani azok számára, akik akár egyedül, akár csoportosan akarják megtanulni a morze ábécét.

A morze ábécé a múlt század végén született és egyidősnek mondható a { 19. } századvégi nagy elektrotechnikai találmányokkal. A hírközlés korabeli lassúsága késztette az embert új módszerek kidolgozására. Ebben az időben már számos területen folyt a kísérlet az elektromosság alkalmazását illetően. A hírközlés modernizálása, gyorsabbá tétele azután ezen az úton is valósult meg. Először vezeték útján, majd később a rádió feltalálása után vezeték nélkül.

A morze ábécé feltalálása Morse Sámuel nevéhez fűződik. Morse pontok és vonások különböző összetételéből szerkesztette meg a hírközlés ina is használatos ábécéjét. Sőt, amint látni fogjuk, nemcsak a betűknek, hanem az írásjeleknek és a számoknak is megfelelő jeleket állított össze.

A hírközlésnek ez az új módja igen gyorsan elterjedt az egész világon és nemzetközivé lett. És ugyancsak kiállotta az idő próbáját is, mert közel száz év múltán sem lett elavult. Morze jelek segítségével hallatlan gyorsasággal - percenként 4-500 betű - lehet híranyagot továbbítani a Föld egyik pontjáról a másikra. Igen elmés és modern gépek egész sora született meg, melyek az öreg ábécé betűit fiatalos gyorsasággal repítik világgá.

A hírközlés mai hálózata ma már nemcsak egyes országokat, hanem a legtávolabbi földrészeket is összeköti.

Életünket modern hírközlés nélkül ma már el sem tudjuk képzelni.

A MORZE RENDSZER FELÉPÍTÉSE

Mint már a bevezetőben is megemlítettük, a morze ábécé pontok és vonások összetételéből áll. Egy-egy pontot-vonást jelelemnek nevezünk. Egy betű vagy szám azonos vagy különböző jelelemek összetételéből állítható elő.

A morze jelek vétele általában és túlnyomórészt hallás útján történik. A készülék, amellyel a vétel történik, valamilyen búgó-fütyülő hangot ad a betűknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy az adó oldalon olyan készüléket kell szerkeszteni, mely egyrészt előállítja a búgó-fütyülő hangot, másrészt valamilyen módon a betűk jelelemeinek megfelelően megtudjuk szakítani ezt a fütyülő hangot.

A morze jelek vételének egy másik módja, melyet például a vasutaknál alkalmaznak: Az adó oldalán egy vezetékpárba áramot bocsátanak, ezt vezetékben továbbítják, mely a vevő oldalon egy színes írószerkezettel egybeépített relét működtet. A relé egy vékony papírszalagra rögzíti, leírja a leadott szöveget.

Lehetséges még fény segítségével is morze jeleket továbbítani. Például tengeren egymástól kis távolságra levő hajókon. Ez a módszer persze szárazföldön is alkalmazható.

A morze jelek időtartama

A morze jelek, mint már mondottuk, pontokból és vonásokból tevődnek össze és mindegyiknek meghatározott időtartama van. Ezt az időtartamot a betűt alkotó jelelemek száma határozza meg. A kiindulási alapot a rövid jelelem: a pont időtartama adja.

A hosszú jelelem, vagyis a vonás időtartama három pont időtartamával egyenlő.

Az egyes betűkön belül, a jelelemek, pontok és vonások között is van szünet. Például a B betűnél három ilyen időszünet van. A jelelemek közötti szünet időtartama egyenlő egy pont időtartamával.

Adás közben az egyes betűk között is jól érzékelhető időszünetet kell tartani, hogy a szöveg egyértelmű legyen és az összefolyó adás nehogy félreértésre adhasson okot. Két betű között egy vonás időtartamával egyenlő időszünetet kell tartani.

Ugyancsak el kell választani a szavakat is egymástól. Ebben az esetben öt { 7 } pontnak megfelelő szünetet kell tartani.

A morze ábécé

Számok

Üzemi jelek

Amint látjuk, a betűkön és a számokon kívül írásjelek és különböző üzemi jelek is használatosak. Az írásjelekkel egy-egy mondat értelmét határozhatjuk meg attól függően, hogy melyik írásjelet tesszük a mondat végére.

Az üzemi jelek az adás-vétel, úgy mondhatjuk mechanizmusát segítik elő. Például a hangolási jel száz számra hallható a különböző hullámhosszakon. Mielőtt az egyes adók a rendes forgalmazást megkezdenék, hangolási jelet adnak, hogy az ellenállomás be tudja állítani vevőit pontosan az adó hullámhosszára.

A második a megszakító jel. Amatőrviszonylatban úgy is hívják, hogy BK-üzem, vagy közbelépéses üzem. Lényege a következő: A és B állomások egyaránt fel vannak szerelve adóval-vevővel. A táviratot ad B-nek, melyet az vesz. A még csak, mondjuk táviratának felét adta le, amikor B adójával a BK üzemjelet ( ) leadja, melyet A adásszüneteiben (betűk, szócsoportok közötti) meghall és abbahagyja adását és a B állomás vételére kapcsol, mert tudja, hogy az vagy valamit nem értett meg eddigi adásából, vagy időközben valami fontos híranyagot kapott, amelyet A-nak gyorsan le kell adnia. A BK-üzem főleg műszaki, technikai kérdés és magasabb műszaki felkészültséget kíván. Adóamatőreinknek arra kell törekedniük, hogy készülékeik alkalmasak legyenek BK-üzemre. Ennek előnyei különösen nagy nemzetközi versenyeken mutatkoznak meg, amikor is egy-egy összeköttetést szinte másodpercek alatt lehet lebonyolítani.

A végzési jelet és a távirat vége jelet egyszerre szoktuk alkalmazni, akkor, amikor a távirat végére érünk. Így: (+ SK). Ezzel adjuk tudtára az ellenállomásnak, hogy végeztünk és ennek a táviratnak vége van és vagy egy újabb következik, vagy végleg befejeztük a munkát az ellenállomással.

A várni jelet (AS) adás közben szokták alkalmazni. A távírász dolgozik és adás közben valami okból kifolyólag kénytelen megszakítani munkáját, de még nem adta le végig táviratát. Ekkor adja le háromszor-négyszer egymásután az AS-t, amiből az ellenállomás tudja, hogy most várnia kell, mert a távirat még folytatódni fog. Sokszor az AS után még a percet is leadják, hogy az ellenállomásnak kb. mennyi időt kell várnia. Például: AS 2 AS 2, tehát két percet kell várni.

A morze jelek adásának-vételének módszere

A morze adás-vétel elsajátítását nagymértékben megkönnyíthetjük és meggyorsítjuk, ha betartjuk az alábbi néhány szabályt.

Az első ilyen szabály talán furcsán hangzik, de a testtartásra vonatkozik. Adás közben a lehető legkényelmesebben üljünk, bal karunkkal az asztalra támaszkodva, törzsünk kb. 20-30 cm-re -legyen az asztaltól. Jobb karunkat a törzsünktől kissé eltartjuk és úgy fogjuk a billentyű gombját, hogy alkarunkat nem támasztjuk az asztalra. Billentyűzésnél nem szabad az egész kart mozgatni. Csak a csuklónk mozogjon.

Külön kell szólni magáról a billentyűzésről.

Helytelen az, ha úgy billentyűzünk, hogy egy vagy két ujjunk hegyét tesszük a billentyű gombjára és úgy nyomkodjuk azt.

A helyes billentyűzési módszer a következő: jobbkezünk hüvelyk-és középső ujjával a billentyű gombjának oldalát fogjuk, míg mutató-ujjunkat a gomb tetejére helyezzük. A mutatóujjunkkal végezzük a billentyű nyomását, a hüvelyk- és középső ujjunkkal pedig „visszahúzzuk” a gombot. Nem szabad a billentyűt nagy erővel szorítani és nyomni, mert az nagyon fárasztó. Általában a könnyed csuklómozgás és billentyűnyomás a helyes adás jellemzője.

A helyes adási módszer elsajátítására rögtön a tanulás kezdetén ügyeljünk, mert az adáshibák idő elteltével nemhogy megszűnnének, hanem csak szaporodnak. Vételnél éppen fordított a helyzet, mert gyakorlás folyamán a hibák egyre csökkennek.

Az adás üteme kezdetben legyen lassú, de hibátlan. Ne igyekezzünk kezdeti időben felgyorsítani az ütemet, mert abból csak káros kapkodás születik és a helytelen adási módszert már nagyon nehéz levetkőzni. A lassú adás viszont nem jelenti azt, hogy magukat a betűket, jeleket húzzuk szét. A lassú adás alatt a betűk között levő időszünet nagyobb, de magának a betű leadásának időtartama viszonylag rövid. Egy öt betűből álló szót p1. le lehet adni 3 másodperc alatt, de le lehet adni 5-6 másodperc alatt is. A betűk lejátszásának ideje mindkét esetben azonos, de a köztük levő időszünet az utóbbi esetben hosszabb. Vétel közben:

• a legkényelmesebben üljünk, bal kezünkkel szorítsuk le a papírlapot, vagy füzetet és né görnyedjünk a füzet fölé,
• nyugodtan, kapkodás nélkül, olvashatóan, folyóírással írjunk,
• ne emeljük fel a ceruzát minden betű, száki után,
• az egy csoportba tartozó betűket, számokat összefüggően egybe kell írni,
• ha nem vettünk egy betűt, hagyjuk ki a helyét és ne gondolkozzunk rajta, mert emiatt a következő betűket is elszalasztjuk,
• a hibásan vett betűt át kell húzni, nem szabad ráírni a helyeset, vagy éppen radírozni.
• Szigorú szabály a vételnél, hogy tilos a morze jeleket pontokkal és vonásokkal leírni vétel közben.
• Ugyancsak tilos az egyes morze jeleket emlékeztető szavakkal össze-kapcsolni.

Jól jegyezzük meg: nem arra kell figyelnünk vétel közben, hogy az illető betű vagy szám hány pontból és hány vonásból áll, hanem az egész jel teljes hangképét jegyezze meg fülünk. Van egy-két betű, melynek megtanulása nehezebben megy. Ezeket csak úgy tudjuk elsajátítani, ha tízszer, hússzor lejátszuk és állandóan ismételjük, hogy szinte „beleragad” a fülünkbe. Ha valahol, itt csakugyan érvényes az a közmondás, hogy gyakorlat teszi a mestert. A morze jelek jó elsajátítása csak szüntelen gyakorlással lehetséges.

A morze ábécét nem a hétköznapi értelembe vett betűsorrendben fogjuk megtanulni. Először megismerkedünk a legegyszerűbb morze betűkkel, melyek csak egy-két jelelemet tartalmaznak, majd óráról órára sorra vesszük a nehezebb, a több elemből álló betűket. Az órák elején kezdetben olyan tanácsokat adunk, melyeket a jó ritmusos adás és a jó vétel elsajátítása érdekében célszerű betartani.

ELSŐ ÓRA

Vételnél: olvashatóan és folyamatosan írjunk, az ötös betűcsoportokat írjuk egybe és közöttük jól észrevehető közt hagyjunk, a betűket nem szabad egymásra írni, radírozni.

Adásnál: ügyeljünk a helyes testtartásra, ne szorongassuk a billentyűt, hanem fogjuk könnyedén.

Úgy adásnál, mint vételnél a betűk teljes hangképét jegyezzük meg.

Tilos: a pontokat és vonásokat számolni.

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

MÁSODIK ÓRA

Vételnél:

• ha egy betűt nem jól hallottunk, ne gondolkozzunk rajta, hagyjuk ki a helyét és írjuk a következőt,
• a betűcsoportok között két betűnyi távolságot kell hagyni,
• új sor kezdésénél az ötös betűcsoportokat egymás alá kell írni.

Adásnál:

• gyakoroljuk a könnyebb csuklómozgást,
• adás közben ne számoljuk a pontokat és a vonásokat.

Ismétlés:

HARMADIK ÓRA

Vételnél:

• csak azt írjuk le, amit biztosan hallottunk. Ha hibásan vettünk egy betűt, ne javítsuk, ne írjuk rá a következő helyeset, hanem húzzuk át.

Adásnál:

• üljünk egyenesen és fesztelenül,
• adjunk ütemesen,
• ne gyorsítsuk az ütemet kezdetben, mert az hibákhoz vezet.

Ismétlés:

NEGYEDIK ÓRA

Vételnél:

• az éppen leadott betűre figyeljünk,
• a betű zenei hangképét jegyezzük meg, mert gyors vétel csak ennek elsajátításával lehetséges.

Adásnál:

• csak akkor térjünk át másik betű tanulására, ha már az előzőt hibátlanul tudjuk adni,
• billentyűzésnél ne mozgassuk egész karunkat, mert az nagyon fárasztó, hanem csak a csuklóinkat.

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

ÖTÖDIK ÓRA

Vételnél:

• ügyeljünk a szóközökre,
• olvashatóan és tisztán írjunk,
• minden figyelmünket a leadott szövegre összpontosítsuk, más zavarokra ne figyeljünk, mert rádióval történő vétel esetén a gyakorlatban nemcsak a venni kívánt állomást fogjuk hallani, hanem más - vételünket zavaró - adót is.

Adásnál:

• kapkodás nélkül, ütemesen, ritmikusan adjunk,
• könnyedén fogjuk a billentyűt.

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

HATODIK ÓRA

Vételnél:

• ha egy betűt rosszul hallottunk, vagy bizonytalanok vagyunk a betűt illetően, hagyjuk ki a helyét, mert egyrészt a gondolkozás miatt elszalasztunk több betűt, másrészt az ötös betű-csoportokat ettől kezdve helytelen csoportosításba fogjuk írni.

Adásnál:

• ügyeljünk arra, hogy a betűk utolsó vonása és pontja is szabályos időtartamú legyen, ne rövidítsük meg az utolsó jelelemeket.

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

HETEDIK ÓRA

Vételnél:

• tisztán és olvashatóan írjunk; ha rosszul vettünk egy betűt a helyeset nem szabad ráírni, ne radírozzunk.

Adásnál:

• hibátlanul billentyűzzünk, ne adjunk fejből, hanem szigorúan kövessük a leírt szöveget, azokat a betűket, melyeket nehezebben tudunk megtanulni, szüntelenül ismételjük, hogy szinte a kezünkbe „menjen” a betű ritmusa.

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

NYOLCADIK ÓRA

Vételnél:

• a betű teljes zenei hangképét kell megjegyezni, nem szabad a pontok és vonások számát számolni, gyors adásnál már nem is lehet.

Adásnál:

• egyenesen üljünk, a meggörnyedt testtartás hosszabb üzemidő alatt nagyon fárasztó,
• ütemesen, gépszerűen adjunk és ne vegyünk fel adásunkban egyéni sajátosságokat.

Ismétlés:

¹ Az üzemi jelek - noha több betűből állnak - egy betűnek számítanak s jeleit egybefüggően kell adni. A könnyebb megkülönböztetés végett két kis betűvel írtuk. A vétel írásánál az AS betűktől aláhúzással különböztetjük meg. Pl.: nasfe vagy nasfe

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

KILENCEDIK ÓRA

Vételnél:

• írás közben egy betűcsoporton belül ne emeljük fel a ceruzát, folyamatosan, egybefüggően írjunk,
• vigyázzunk a szavak közötti időszünetekre. A betűcsoportokat az adásnak megfelelően írjuk.

Adásnál:

• ügyeljünk a szóközökre, hogy az egyes betűcsoportok jól megkülönböztethetők legyenek,
• csak akkor fokozzuk az ütem gyorsaságát, ha már az egyes betűket biztosan tudjuk adni.

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZEDIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENEGYEDIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENKETTEDIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENHARMADIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENNEGYEDIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENÖTÖDIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENHATODIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENHETEDIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENNYOLCADIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

TIZENKILENCEDIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

HUSZADIK ÓRA

Ismétlés:

Betűgyakorlat:

Alapgyakorlat:

AZ AMATŐR ÖSSZEKÖTTETÉSEK NYELVE ÉS A Q-KÓD

Bár a kis könyvecskének a célja a morze oktatás, a morze ábécé elsajátításának a megkönnyítése, mégis úgy gondolom, hogy célszerű megismerkedni a nemzetközi amatőrnyelvvel és más egyéb használatos rövidítésekkel. Így nemcsak a morzét tanuljuk meg, hanem egyúttal ezeket a rövidítéseket is.

Minthogy az amatőrmunka az egész világra kiterjed, ezért minden kezdő amatőrben felvetődik a kérdés, hogy a különböző országok különböző amatőrei miként értik meg egymást?

Táviratozás közben nemcsak a hivatalos szervek rádióállomásai, hanem az amatőrök is használnak rövidítéseket. Ezek egyrészt Q-kód név alatt ismeretesek, mely onnan kapta nevét, hogy a forgalomra, üzemmódra, általában a távírászi munkára vonatkozó összes rövidítések Q betűvel kezdődnek.

Az alábbiakban az amatőr forgalomban használatos Q-kódot ismertetjük azzal a megjegyzéssel, hogy annak értelmét a rövidítés után kitett, vagy ki nem tett kérdőjel meghatározza. Ha rövidítés után kérdőjelet teszünk, a mondat kérdő mondat jellegű. Például: ha az ellenállomásnak azt adjuk le, hogy QRM? akkor azt kérdezzük tőle, hogy a mi adásunk vétele közben zavarják-e más, közeli frekvencián dolgozó állomások.

Ha kérdőjel nélkül adjuk ugyanezt a rövidítést, akkor az egy kijelentő mondatnak felel meg. Például: ha az ellenállomásnak adásunkban kérdőjel nélkül adjuk le, hogy QRM, akkor ezzel tudomására hoztuk, hogy az ő adásának vételét itt nálunk más adóállomások erősen zavarják.

A táblázatban a kérdőjeles alakokat tüntettük fel, a kérdőjel nélküli alakra pedig a fent elmondottak érvényesek.

A NEMZETKÖZI AMATŐRNYELV RÖVIDÍTÉSEI

A rövidítések másik nagy csoportja az ún. nemzetközi amatőryelv. Tehát a különböző országok amatőrei ennek segítségével értik meg egymást és létesítenek összeköttetést. Az amatőrnyelv úgy keletkezett, hogy a mindennapi és a műszaki élet egyes leggyakrabban használt szavait lerövidítették. Kb. 200 ilyen szó van és ezek segítségével az amatőr vonatkozású QTC-et (közleményt) a világ bármelyik auratőre megérti.

Az amatőrnyelv rövidítéseit ugyancsak táblázatszerűen ismertetjük, majd néhány összeköttetést létesítünk - persze csak így papíron - és megmutatunk néhány gyakorlati problémát a forgalmazás terén.

A rövidítések

AMATŐR ÖSSZEKÖTTETÉSEK TÁVÍRÓ ÜZEMMÓDBAN

Az amatőr kétféle módon létesíthet összeköttetést. Vagy úgy, hogy adókészülékével általános hívást ad valamelyik amatőrsávba, vagy vevőjével általános hívást adó állomást keres és válaszol neki. Az első esetben az összeköttetés megteremtése a következő módon történik.

1. cq cq cq de HA 5 AA HA 5 AA HA 5 AA cq cq cq de HA 5 AA HA 5 AA HA 5 AA + pse k

   (jelentése: általános hívás HA 5 AA-tól, általános hívás HA 5 AA-tól + kérem kapcsolni)

2. A hívást, mondjuk, meghallotta OK 3 AL csehszlovák amatőr, aki a következőképpen hívja a magyar állomást:

   HA 5 AA HA 5 AA HA 5 AA de OK 3 AL OK 3 AL OK 3 AL + pse k

   (jelentése: HA 5 AA HA 5 AA itt az OK 3 AL OK 3 AL hívja, kérem kapcsolni)

3. A magyar állomás meghallotta OK 3 AL visszahívását, melyre a következőket válaszolja:

   OK 3 AL OK 3 AL de HA 5 AA HA 5 AA = r ge dr om es mni tnx fer call = ur rst 589 = my QTH is Budapest = my name is Zoli = my tx is vfo/fd/fd/pa es input 50 wtts = rx 8 tubes super = ant 40 mtrs windom = ok es pse hw? + OK 3 AL OK 3 AL de HA 5 AA HA 5 AA + kn

   (jelentése: OK 3 AL itt a HA 5 AA válaszol = rendben van, jóestét kedves barátom, sok köszönet, hogy válaszolt hívásomra = az ön rst skálája 589 = állomásomnak székhelye Budapest = nevem Zoli = az én adóm vfo/kettőző/kettőző/és végfokozat, bemenő teljesítményem 50 watt = vevőm 8 csöves szuper = az antennám 40 méteres excentrikus herz = rendben van és hogy hall?)

   Itt, amint látjuk a kapcsolást jelentő k betű után n betűt is adunk. Ugyanis lehetséges, hogy egy másik állomás vevőjével éppen akkor hangol a mi frekvenciánkra, amikor a periódus végén levő de HA 5 AA hívójelünket játszottuk és nem tudja, hogy általános hívást adtunk-e, mert nem hallotta az előtte levő OK 3 AL-t, tehát azt, hogy már összeköttetésben vagyunk. A k betű után leadott n azt jelzi más állomásnak, hogy mi már összeköttetésbe vagyunk valakivel és annak a válaszát várjuk.

4. A csehszlovák állomás válaszol a magyar állomásnak és nagyjából a fenti szöveget adja.

5. Az összeköttetés befejezése a következőképpen történik:

   OK 3 AL OK 3 AL de HA 5 AA HA 5 AA = r r r ok all dr Milo ob es tnx fer rprt = my QSL sure for you es pse ur QSL crd via bureau = nw hr QRU es mni tks fer nice QSO = my 73 es best dx hope cuagn sn dr ob gb gn sk + OK 3 AL de HA 5 AA + sk

   (rendben van, mindent vettem kedves Milo barátom, köszönöm a riportot = QSL lapot biztosan küldök önnek és én is kérem az ön QSL lapját a QSL irodán keresztül megküldeni = most már nincs több mondanivalóm, nagyon sok köszönet a kiváló összeköttetésért = szívélyes üdvözletemet küldöm, kívánok nagy távolsága összeköttetéseket és remélem, hogy rövidesen ismét viszonthalljuk egymást kedves barátom, szervusz, jó éjszakát)

   A csehszlovák állomás is hasonló módon búcsúzik el a magyar állomástól. Az összeköttetés létrehozásának a másik módja, ha vevőnkkel cq-zó amatőrt keresünk és válaszolunk általános hívására úgy, mint ahogy az előbb az OK 3 AL tette. Abban az esetben, ha általános hívásunkra jelentkezik ugyan valaki, de a nagy QRM, vagy más egyéb ok miatt a hívójelét csak részben, vagy egyáltalán nem tudjuk levenni, QRZ-t adunk így:

   QRZ QRZ QRZ de HA 5 AA HA 5 AA + pse k

   (ki hív engem, ki hív engem, ki hív engem)

   A fenti összeköttetés csak töredéke az amatőr nyelvnek, mégis a leglényegesebb dolgokat közölni tudtuk az ellenállomással. Azonban az amatőrnek arra kell törekednie, hogy minden rövidítést megtanuljon és használjon is forgalmazás közben, mert annál közvetlenebbek és színesebbek az összeköttetéseink, minél többet tudunk az ellen-állomással „beszélni”.

   Ezért célszérű, miután minden morze betűt megtanultunk, a morzét az amatőr rövidítésekkel gyakorolni, mert mint már egyszer említettük egyúttal azokat is szinte észrevétlenül megtanuljuk.

MORZE GYAKORLÓ KÉSZÜLÉKEK

A morze betűk megtanulása és gyakorlása céljából három egyszerű készüléket ismertetünk.

1. ábra

Az első ábrán egy könnyen és kevés alkatrészekből megépíthető készüléket látunk. Az alkalmazott cső 3A4 telepes pentóda, melyet triódának kötünk. A cső rácskörében találjuk a rácskomplexumot, mely 6 nF-os kondenzátorból és 300 kohmos szilit ellenállásból áll. Rezgőkörként bármilyen hangfrekvenciás transzformátor felhasználható (1:4, 1:3). A transzformátor primér része a rácskörbe van kötve. Szekundér fele az anódkörbe a visszacsatoló tekercs szerepét tölti be. A fejhallgató egyik fele földpotenciálon van, másik fele egy 10 nF-os kondenzátoron keresztül a cső anódjára csatlakozik. A billentyűzés a cső rácskörében történik, amint az ábrán láthatjuk. A készülék anódfeszültségét két zseblámpa elem sorbakapcsolásával állítjuk elő.

A második ábra szintén egy telepes, de hangszóró működtetésére is alkalmas kapcsolást tüntet fel. A felhasznált cső itt is 3A4 pentóda, melyet ugyancsak triódának kötünk. A rácskomplexum 2,2 nF-os kondenzátorból, egy 20 kohmos szilit ellenállásból és egy 0,5 Mohmos potencióméterből áll. A potencióméterrel a hangszínt tudjuk változtatni. A hangszóró, vagy fejhallgató egy 10 nF-os kondenzátoron keresztül egy 5 kohmos szilit és egy 50 kohmos potencióméterből álló hangerő szabályozó osztóra csatlakozik. A hangszóró egyik fele itt is földpotenciálon van, a billentyűzés ugyancsak a rácskörben történik.

2. ábra

Felhívjuk a figyelmet, hogy a rácslevezető ellenállást mindkét kapcsolásnál a pozitív fűtőszálhoz kell kötni. A 3A4-es csőnek Csak a fél fűtőszálát használjuk (-F, G₃ és +F) a kisebb fogyasztás miatt.

3. ábra

A harmadik ábra egy hálózati morze gyakorló készüléket tüntet fel. A hangszínszabályozás itt is a rácslevezető ellenállás egy részét képező 20-30 kohmos potencióméterrel történik. Ennél a készüléknél a billentyűzés a katódkörben történik. A kis készülék ebben a kapcsolásban is alkalmas hangszóró működtetésére, ha azonban még nagyobbak az igényeink a hangerőt illetően, nincs semmi akadálya, hogy egy jól ismert A osztályú erősítővel egészítsük ki.

TARTALOMJEGYZÉK

Meg akarod tanulni a rádiótechnikát?

Olvasd a RÁDIÓTECHNIKÁT!

A kezdők részére is közöl építési leírásokat, rajzokat.

Cikksorozatai elméleti és gyakorlati tudásodat növelik.

Rendszeresen közöl híreket a rövid- és ultrarövidhullámú amatőrök életéből.

Tudod-e hogyan lehetsz rádióamatőr?

Olvasd el e nemrég megjelent könyvecskét!
BÁNSZEGI:
HOGYAN LEHETSZ RÁDIÓAMATŐR?

Megvásárolhatod az MHS amatőr boltjaiban, klubjaiban és a Könyvesboltokban. Ára: 3,60 Ft
Kiadóhivatal:
Budapest V. Engels tér 14
Szerkesztőség:
Budapest V. Engels tér 14

Rádióamatőrök!

Tanulásotokhoz rádióalkatrészeket OLCSÓN a MHS RÁDIÓAMATŐR ÉS MODELLEZŐ BOLTJAIBAN vásárolhattok

A budapesti boltunk vidékre utánvéttel is szállít
MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG
Felszerelés Ellátó V.
Budapest V.
Engels tér 14.
Telefon: 380-354

Ára: 4,80 Ft

A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG
Rádióamatőr füzetei
A SOROZAT EDDIG MEGJELENT SZÁMAI:

1. SZÁM Bánszegi: Hogyan lehetsz rádióamatőr?
2. SZÁM Füvesi: Első rádiókészülékem
3. SZÁM Stefanik: Tanuljunk morzét
4. SZÁM Lengyel: Rókavadászat rádióval
5. SZÁM Kun: Televízió távolsági vétel
6. SZÁM Hetényi: Televízió és URH antennák

ELŐKÉSZÜLETBEN:

• Amatőr magnetofon három sebességre
• 100 hiba a TV készülékben
• URH előtét négy sávra

Experiment is the sole judge of scientific “truth”. A (természet)tudományos igazság kizárólagos kritériuma a kísérlet.
Feynman Richard