28. ábra. A szöveget folyóírással írd
Bánszegi Ferenc:
A rövidhullámú megfigyelő
IV. fejezet: Hogyan tanuljuk meg a Morse-jeleket
Rádiótechnika könyvei 10. Műszaki könyvkiadó, 1956.
alapján.
A kívülállók részére a távírókódok vétele és adása sokszor titokzatosnak, nehezen megtanulhatónak tűnik. Annyit mindenki tud róla, hogy rövidebb és hosszabb jelekből áll. A legtöbb ember még azt is tudja, hogy használják a postánál, a vasútnál, a hadseregben egyaránt.
Valóban a távírókódok adásának és vételének nagy jelentősége van a mindennapi élet során. Távírókódok továbbítják sok ezer kilométerről a legfrissebb híreket, amelyeket másnap az újságban olvashatsz. Távírókódok segítségével haladnak menetrendszerűen a vonatok, jut el közleményed az ország bármely részére.
Nagy jelentőségük van a távírókódoknak a honvédelem terén is. Hadseregünkben a rádióállomásokon gyakran használják, mint fő üzemmódot, a távírókódok adásával és vételével történő közlést.
Rádióamatőrök közül nem egynek az a célja, hogy a rádióval való foglalkozás nemcsak kedvelt időtöltése, hanem majdan hivatása is legyen. Sokan készülnek technikusnak, mérnöknek. Nem kevesebben választják azonban a rádiótávírász mesterséget sem.
A fiatalok tudják, hogy megtisztelő kötelességük a hadseregben teljesítendő szolgálat is. A rádióamatőr fiatalok tehát arra is készülnek, hogy majd a néphadsereg állomásain fejlesszék tovább tudásukat. Ezért közülük egyre többen sajátítják el a távírókódok adását és vételét, felkészülve ezzel hadseregben teljesítendő szolgálatra.
Tapasztalhatod, hogyha rövidebb vagy hosszabb ideig megnyomtad a csengő gombját, ennek megfelelően különféle jelek hangzottak el. Így van ez akkor is, ha a csengő helyére egy kis lámpát teszek, amelynek felvillanása olyan ütemben történik, ahogy a gombot lenyomod, ahogy az áramkört zárod.
A távírókódok adása és vétele tehát egy elektromos áramkör rövidebb vagy hosszabb ideig való zárását jelenti.
Az alábbiakban közlöm a távíró ábécé megfelelő kódjait. Morse-kódok
A Morse-rendszerű táviratozás alapelve az, hogy az ábécé betűit rövid és hosszú jelekkel, illetve ezek vegyes jelcsoportjaival fejezed ki. A Morse-betűk ( kódok ) tehát rövid ( pont ) és hosszú ( vonás ) jel-elemekből állnak.
A Morse-kódokat általában hallás, vagy látás útján érzékelheted, de kifejezhetők érintés, illetve nyomás érzékelése útján is.
A Morse-kódok látás útján történő érzékelésére alkalmasak a vasútnál és esetleg kisebb postahivataloknál ma { 1956-ban } is használatos Morse-távírógépek, melyek a jeleket szalagra írják és a szalagról később is elolvasható a továbbított szöveg. Az ilyen távírógépek távírászai a jelfogó "kopogásából" hallás után is fel tudják venni a továbbított szöveget. Látás útján fénnyel is továbbíthatók a Morse-kódok.
A Morse-kódokat hallás útján is továbbítják, hogy hangot adó készüléket ( síp, rezgő, rádió-adókészülék stb. ) működtetnek a Morse-kódoknak megfelelően. Ugyancsak hallás útján lehet a Morse-kódokat úgy továbbítani, hogy a hosszú jelek helyett "tá", a rövid jelek helyett "ti" szócskát mondasz.
Morse-kódok adására és vételére gyorsüzemi távírógépeket is alkalmaznak.
A Morse-kódok továbbítási eljárását röviden adásnak, a jelek érzékelését pedig röviden vételnek nevezem.
A Morse-kódok adásának és vételének gyakorlását hangolvasásnak mondom.
A jelek és jelszünetek időtartama:
A távíró-ábécé vételének elsajátítása megfelelő gyakorlat mellett mindenki számára elérhető.
A legnagyobb eredményt a tanulásnál a rádiókörök vagy rádióklubok tanfolyamain lehet elérni. Itt a közös munka eredményeképpen gyors fejlődés érhető el. Nehezebb a távírókódokat kettesben tanulni és igen nehéz, ha valaki egyedül próbálja elsajátítani.
Igyekezz tehát bekapcsolódni a rádiókörök, klubok munkájába.
A hangolvasás oktatási módszere
A betűk ritmusát tanuld meg! Éppen ezért a tanulás időszakában add azokat sokszor és gyorsan ( 10 .. 11,67 baud ). Két betű között tarts nagyobb szünetet ( 2..3 másodperc ), amely elegendő a kezdő számára a betű felismerésére és leírására. Az ütem emelése a fejlődés során a szünet idejének csökkentésével érhető el. Így az elhangzott betű zenei ritmusát tanulod meg, elkerülöd a fejlődést gátló rossz módszerek használatát.
| 2 .. 3 mp szünet | 2 .. 3 mp szünet |
Az oktatásról általában
A rádióamatőrök oktatásának legnehezebb része a Morse-kódok vételének és adásának helyes elsajátítása. Ez az oktatás az oktató részéről nagy hozzáértést, figyelmet és türelmet, a tanuló részéről pedig nagy akaraterőt igényel. Morse-kódok vételét és adását, vagy röviden "hangolvasást" csak az oktasson, aki maga is igen jól tudja adni és venni a Morse-kódok és az oktatást kedvvel csinálja.
A hangolvasás oktatása nemcsak a Morse-kódok leadásából és azok visszakérdezéséből áll, hanem ezenkívül főleg abból, hogy a tanulót a pontos és helyes adásra és vételre, továbbá arra tanítsd meg, hogyan küzdheti le a felmerülő nehézségeket a legkönnyebben. Erre csak az az oktató képes, aki a hangolvasás minden nehézségén eredményesen átküzdötte már magát.
Az oktató legyen türelmes, megértő és mindig alkalmazkodjék a növendékek képességeihez. Mivel a hangolvasás szellemileg fárasztó és helytelen oktatás mellett száraz és unalmas foglalkozás, az oktató igyekezzék nemes versengést, élénkséget belevinni és azáltal sportszerű foglalkozássá tenni. Pár pillanat szünet, néhány tréfás szó, vagy jó tanács közbeiktatásával kell élénkíteni a szellemileg fáradó növendékeket.
A hangolvasás két fő részét az adás és vétel oktatása képezi. Hogy az oktatás változatosabb legyen, ehhez kapcsolódik a rövidítések oktatása, hogy a tanulók mielőbb láthassák, mily módon használhatják fel a Morse-kódokat a hírváltásnál.
Az oktatást általában sohasem végeztesd tömegben, hanem kis csoportokban. A tömegben való oktatás nagy hátránya az, hogy a különböző fokban előrehaladott hallgatók képességeihez nem alkalmazkodhatsz kellőképpen, hibáikat és nehézségeiket nem ismered fel és nem tudod azokat kellőképpen kiküszöbölni s ezzel rosszul használod ki a hangolvasásra rendelkezésre álló időt.
Az az eljárás, hogy kezdetben a gyengéknek, majd a jobbaknak adj hangolvasási gyakorlatot, nem megfelelő, mert ezzel a jókat visszatartod, a gyengébbeket pedig alig viszed előre. Ezért mindent kövessen el az oktató, hogy kisebb csoportokban oktathassa azokat a tanulókat, akik megközelítően egyformán haladnak ( kb. 10..15 növendék egy csoportban ) és a csoportból kiválókat haladéktalanul ossza a haladottabbak csoportjába, az elmaradottabbakat pedig a gyengébbek csoportjába kell áttenni.
Az oktatásra jelentkezők kiválasztása
A hangolvasási tanfolyamra jelentkező tanulókat ki kell válogatni, mert nem mindenkiben van meg a készség a Morse-kódok hallás utáni vételére és a kódok gyors és megbízható adására.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobban dolgozó amatőrök rendszerint jó zenei hallással és jó ütemérzékkel rendelkeznek. Ezenkívül jó íráskészségnek is kell lenni, mert hiába veszi valaki kifogástalanul a kódokat, ha nem tudja azokat elég gyorsan és olvashatóan leírni. A kiválasztáskor a tanulókat vizsgáld:
Az adásnál a következőkre ügyelj
Ülés a munkahelyen. Ne merev, egyenes tartással üljön a tanuló, hanem kényelmesen; balkarját megtámaszthatja. A felsőtest kb. 20 cm-re legyen a munkaasztal szélétől és a jobbkar ne legyen sem az asztalon megtámasztva, sem a törzshöz szorítva, hanem attól kissé álljon el. A Morse-billentyű egyenesen a távírász karja előtt legyen.
A billentyű nyomásánál és felengedésénél a távírász csak a csuklóját mozgassa - a könyökét ne. A jobb kéz mutatóujja a billentyűgomb tetején legyen és a hüvelyk- és középsőujjal nyomja le a billentyűt, a billentyű visszafelé mozgását pedig a hüvelyk- és a középsőujjával segítse ( húzza ).
Jelek adásánál ne engedd el a billentyű gombját. Az ujjakkal se kopogj a billentyűgombon. A billentyűt könnyedén fogd és ne szorítsd. A lenyomáskor csak annyi erőt kell kifejteni, hogy az ütközők biztos, fémes érintkezést kapjanak. A jobb kezet csuklóból mozgasd és ne tartsd mereven, mert az fárasztó. Az alkart majdnem vízszintesen kell tartani.
Az adás oktatásánál nagyon fontos az alapvető kézmozdulatok elsajátítása. Ezért kezdettől fogva gondosan ügyeljen az oktató arra, hogy a tanuló az ütemes kézmozdulatokat helyesen sajátítsa el és azután állandó gyakorlással ezt ösztönszerűvé tegye. Ez szinte fontosabb a Morse-kódok elméleti tudásánál. Az ütemszerű kézmozdulatok állandó gyakorlása és különösen a nehezen adható betűk ( kódok ) fáradhatatlan gyakorlása a jó tanítás elengedhetetlen feltétele.
Az adásra - különösen kezdetben, míg a tanuló az adás helyes módját el nem sajátította, ösztönszerűvé nem tette - igen nagy gondot kell fordíts, mert amíg a Morse-kódok hallás utáni vétele szorgalmas gyakorlással állandóan javul, addig a rossz adás gyakorlásával a megszokott hibák mindinkább elhatalmasodnak.
Az adás oktatása. Az adás oktatására az oktató nagy figyelmet fordítson. A tanulást úgy kell végezni, hogy a tanuló semmiféle egyéni sajátosságot ne vegyen fel és szinte gépiesen adjon. Addig kell az oktatást folytatni, amíg ezt a célt lehető legjobban meg nem közelítetted és el nem tűnnek az egyéni sajátságok, a "kézjegy".
Az adást egyenként és csoportosan is oktathatod. Kerüld azonban az adásnak azt a módját, hogy a tanulók csak egymás adásának vétele közben gyakorolják, mert akkor elvesztik az egyes kódok helyes "hangképeit".
Az adás oktatásánál adj minden tanulónak egy-egy billentyűt és hangolvasó készüléket hallgatóval, hogy saját adását hallgathassa. Egy papírlapra vagy a táblára felírva add ki az adás gyakorlására megfelelő szöveget. Az oktató adja a szöveget, amelyet a tanuló vele együtt adjon.
Az adás gyakorlásának fokozott módja az, amikor a tanulók nem hallják saját adásukat, de az oktató ellenőrzi őket, illetve összekapcsolja a tanulókat egymással és feljegyzi, jegyezteti hibáikat. Később az adást negatív jelekkel is gyakoroltatni kell.
A hallás utáni vétel legfontosabb szabályai
A megfigyelő rádiókörök és klubok tanfolyamain a hallás utáni vételt egyszerre kell oktatni az amatőrforgalmi szabályokkal. Az oktatás két szakaszból áll. Az egyik, ahol elsajátítod alaposan a kódok hallás utáni vételét, a másik, ahol növeled a vétel gyorsaságát.
A vétel oktatása. A tanuló vételnél kényelmesen üljön a munkahelyen és a feljegyzés céljára szolgáló papírlapot úgy tartsa maga előtt, ahogy az számára a legkényelmesebb. Balkezével fogja meg a papírt és jobb kezét kissé megtámasztva írja a vett szöveget.
Az oktatásnál sokszor kell gyakorolni a leírás nélküli vételt, kezdetben egy-két betű, illetve rövid szavak lejátszásával, később rövid mondatok leadásával is.
A vételt kezdetben zavarás nélkül kell oktatni, majd a zavaráshoz úgy kell hozzászoktatni a tanulókat, hogy valaki rendes léptekkel jár a teremben ( tehát nem "lábujjhegyen" ), majd "zenei aláfestéssel", később pedig egy, vagy több zavaró állomás egyidejű zavarása mellett. Ezt úgyis megvalósíthatod, ha több kis csoport gyakorol egy teremben - lehetőleg egymástól kissé eltérő hangú adóval.
Az adást végző oktatókat váltani kell, hogy a tanulók megszokhassák a változatos adást.
A vétel oktatásánál a tanulók először minden Morse-kódot leírás nélkül "fejből" vegyenek, hogy megjegyezzék az illető kód "hangképét". Az oktató tehát játssza le az új kódokat és a tanulók kórusban, majd egyenként hangosan mondják meg a kódnak megfelelő betűt, számjegyet, írás- vagy üzemi jelet.
Tilos az egyes Morse-kódokat bármiféle emlékeztető szavak { mnemonikok } segítségével tanítani és kerüld a sok ti-tázást is. A visszakérdezésnek és gyakorlásnak legjobb módja, ha a tanulót munkahelyére ülteted és szöveget adsz eléje, hogy játssza le azt.
Ismétlésként, gyakorlásra tilos a kezdőkkel leíratni az egyes Morse-kódokat vagy a Morse-ábécét.
A vételi gyakorlatokat a tanulók lehetőleg külön papírlapokra írják, amelyeket a foglalkozás után az oktató nézzen át és ebből állapítsa meg a tanulók haladási fokát, mind a vétel, mind az írás terén.
Ügyeljen az oktató arra, hogy a tanulók a hibásan leírt betűkre, számjegyekre, jelekre ne írják rá a helyeset, hanem a hibásakat egy vonással húzzák át és a helyeset írják mellé vagy fölé.
A tanulás első szakaszában a hallgatók elsajátítják a távíró ábécé minden kódjának hallás utáni vételét, a jelek leírását, megtanulják a forgalmi rövidítéseket, a levelezési jegyzőkönyv kitöltését, a QSL-lap forgalmát. Az első oktatási szakasz végén a hallgatóknak 4,17 .. 5 bauddal megbízhatóan kell venni.
A hallás utáni vétel második oktatási szakasza: a gyorsaság fokozatos növelésére, az elért gyorsaság megszilárdítására, gyenge hallási feltételek és erős zavarok közötti vételre, rövidítésekből álló mondatok elsajátítására szolgál.
Igen ajánlatos a vétel első szakaszában legalább másodnaponként foglalkozást tartani, mert a hosszabb kiesések miatt a hallgatók egy része a korábban tanult kódokat elfelejti. Csak, ha a távíró ábécét elsajátítottad, akkor nem veszélyeztetik már a foglalkozások közötti időközök az oktatás sikerességét.
A távíró ábécé kódjainak sikeres elsajátításában nagy szerepe van a foglalkozásokon való rendszeres részvételnek.
Ne engedd meg a hallgatóknak, hogy a szöveget nyomtatott betűvel írják, mert így minden betűnél a ceruzát fel kell emelni. Ez pedig időveszteség, ami magasabb ütemnél már nem engedhető meg.
A szöveget a hallgatók puha ceruzával írják és szokják meg az egyenes testtartást is.
A távírókódok vételének megtanulása után különféle szövegeket gyakoroljunk, majd fokozatosan térj rá az amatőr rövidítésekből álló mondatok, összeköttetések szövegének vételére.
A hallás utáni vétel oktatásának második időszakában a vétel gyorsaságát fokozd. Ez a második időszak csak akkor kezdődhet meg, ha a hallgatók már az 5 baud gyorsaságot megbízhatóan elérték. A vétel gyorsaságát fokozatosan emeld. Ez emelés ne legyen több a 1,67 .. 2,5 baudnál. Ez azt jelenti, hogy amikor az előadó rátér a 6,67 .. 7,5 baudos adásra, a hallgatókat szoktassa hozzá a számukra még szokatlan gyorsasághoz; addig az ütemet ne emelje tovább, amíg ennél a sebességnél a vétel a többség számára megbízhatóan nem megy.
Ha ezt az eredményt az előadó elérte, akkor emelheti a sebességet 8,33 .. 9,17 baudra, ahol újra meg kell hogy szilárdítsa az elért eredményeket.
A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a megszilárdítás jóval hosszabb ideig tart és kell is, hogy tartson, mint a hallgatók megszoktatása az új sebesség vételéhez.
Az ütem fokozása kezdetén két módszert ajánlatos egymásután alkalmazni: a sebesség fokozatos növelését, és a felemelt sebességi vétel azonnali oktatását.
Az első módszer abban áll, hogy az előadó elkezdi az adást a hallgatók által már jól elsajátított sebességgel, a gyakorlat végére pedig ezt a gyorsaságot a szöveg adása közben, a kezdetihez viszonyítva, 2,5 .. 3,33 bauddal emeli. A vétel minőségét a szöveg utolsó csoportjai alapján állapítjuk meg.
Legyen a szöveg ilyenkor egyszerű, a vétel zajmentes, a hangerő közepes.
A második módszer abban áll, hogy az előadó azonnal, az új gyorsasággal adja le a szövegeket, amely 1,67 .. 2,5 bauddal múlja felül a már elsajátított sebességet. E módszer alkalmazásánál a szövegek közepes nehézségűek legyenek, vétel alatt pedig csekély zajnívót hozz létre.
Amikor a 6,67 .. 7,5 baudos vételgyorsaságot már megszilárdítottad, adj fokozatosan nehezebb szövegeket is, a zajnívó egyidejű fokozása mellett.
A fokozott ütemmel leadott szövegek hallás utáni vételét a kontraszt módszer alkalmazásával javíthatod. Ez abban áll, hogy a vételt kezdetben fokozott ütemmel, vagy mesterséges nehézségek közepette folytatod, azután pedig az adásütemet vagy a zavarókörülményeket hirtelen csökkented - így a fokozott adásütemet a hallgatók viszonylag könnyebben sajátítják el.
Legjobb az ütemkontraszt-módszerrel kezdeni. Ennél a szöveg adását a már elsajátított ütemmel kezded, majd fokozatosan 4,17 .. 5 bauddal megnöveled, azután hirtelen lecsökkented 1,67 .. 2,5 bauddal. Ennek eredményeképpen az új ütemmel való vételt, amely 1,67 .. 2,5 bauddal múlja felül a már elsajátított ütemet, viszonylag könnyen taníthatod meg ( 32.a. ábra ).
Az ütemfokozás másik jó módszere a zajkontraszt. Ennél az előadó a szöveget 1,67 .. 2,5 bauddal gyorsabban adja, mint a már elsajátított ütem. Kezdetben a zajnívót fokozatosan növeli, majd hirtelen lecsökkenti, hosszabb ideig így folytatja az új ütemmel az adást ( 32.b. ábra ). Ilyen körülmények között a hallgatók viszonylag könnyebben sajátítják el a magas ütemet.
Az ütemfokozáskor alkalmazhatja az előadó a hangerőkontrasztot is. Ez abban áll, hogy először az elsajátított ütemmel kell adni a szöveget, de a hallgatóban alig hallható jelekkel, azután fokozatosan 1,67 .. 2,5 bauddal emelni az ütemet, s egyúttal a hangerőt is fokozatosan a megszokottig növelni. A vétel feltételeinek a hangerő növelésével elért könnyítése ilyenkor azt eredményezi, hogy a hallgatók könnyebben sajátítják el az új ütemet.
Az ütemfokozás időszakában elkerülhetetlen, hogy a vételben ne forduljanak elő kihagyások. Az elért új ütem megszilárdítási folyamatában ( ami - jól jegyezed meg - mindig hosszabb, mint az az idő, amely alatt az új ütemet elérted ), azonban ezek a kihagyások fokozatosan csökkenni fognak. Ha azonban hosszabb gyakorlat után is a hibás jelek száma még nagy, ez azt jelenti, hogy az új felfokozott ütem a hallgatóknál még nem szilárd. Ilyenkor kissé csökkenteni kell az ütemet, s alacsonyabb sebességnél megszilárdítani. Amikor az előadó az elért sebesség megszilárdításához fog hozzá, mégpedig különféle nehézségű szövegek vételének huzamos gyakoroltatásával, erre köteles figyelmeztetni a hallgatókat. Minden ilyen foglalkozás kezdetén olyan szöveget adjon, amely a legnehezebben elsajátítható jelekből van összeállítva. Azután huzamos ideig közepes nehézségű szövegeket adjon le. A vett szövegeket gondosan ellenőrizze, a felmerült jellegzetes hibák alapján állítsa össze a következő foglalkozás szövegeit. Minden megszilárdítási időszakasz végén az elért ütemmel, nagy zajnívó mellett, nehéz szöveget vetess a hallgatókkal.
Nehéznek nevezem azokat a szövegeket, amelyben minden csoport betűkből és számjegyekből áll, vagy amelyekben a csoportok különböző számú betűkből állnak.
Még nagyobb ütem vételére csak akkor szabad rátérni, ha a tanulók az adott sebességet nehéz feltételek mellett, tartósan és hibátlanul elsajátították.
A távírókódok oktatásának időszakában a vétel minőségét a foglalkozásokon visszakérdezéssel állapítod meg. Az előadó ilyenkor megszakítja az adást, néven szólítja az egyik hallgatót, aki visszaolvassa a vett szöveget.
Ebben az időszakban az előmenetelt ajánlatos a következőképpen értékelni ( 5 percig az egyhuzamban adott szövegnél ):
Hibának kell venni minden kihagyott, vagy hibás karaktert.
Amikor áttérsz az ütem fokozására, a vétel minőségét a foglalkozásokon állapítod meg úgy, hogy a leadott szöveg elejéről vagy közepéről visszakérdezel 3..4 csoportot. Adj időnként 40..50 csoportból álló ellenőrző szövegeket.
Ebben az időszakban az előmenetelt a következőképpen értékeld:
| Kiváló: | ha a szöveg hibátlan, |
| Jó: | ha a szövegben 2 hiba van, |
| Közepes: | ha a szövegben 4 hiba van, |
| Rossz: | ha a szövegben 4 hibánál több van. |
Az előadó az első oktatási naptól kezdve gondosan vezesse az előmenetel eredményeit, mind az egész csoportét, mind az egyes tanulókét.
Milyen sorrendben tanuld meg a távírókódok vételét?
| Első foglalkozáson | T E S U betűk. |
| Második foglalkozáson | F Ü I betűk. |
| Harmadik foglalkozáson | A N + betűk. |
| Negyedik foglalkozáson | G Z Q és a , ( vessző ) kódját. |
| Ötödik foglalkozáson | H V betűk. |
| Hatodik foglalkozáson | D X B betűk. |
| Hetedik foglalkozáson | AS . ( pont ) ! és a ? kódját. |
| Nyolcadik foglalkozáson | R L betűk. |
| Kilencedik foglalkozáson | É W betűk. |
| Tizedik foglalkozáson | Á N K Y betűk. |
| Tizenegyedik foglalkozáson | P J " ( idézőjel ). |
| Tizenkettedik foglalkozáson | C O Ö betűk. |
| Tizenharmadik foglalkozáson | ; ( pontosvessző ) () ( zárójel ), CH kódjai. |
| Tizennegyedik foglalkozáson | 0 ( nulla ), 5, 4, 7, 3 számjegyek. |
| Tizenötödik foglalkozáson | 1, 2, 6, 8, 8 számjegyek. |
A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a távírókódok elsajátításához, azok 3,33 .. 4,17 bauddal való megszilárdításához 35..40 óra szükséges.
Egy-egy óra általános formája az előző órákon átvett kódok elsajátításának ellenőrzésével kezdődik. Ez úgy történik, hogy az előadó az órára olyan szövegeket állít össze, amelyek tartalmazzák az előző órákon tanult kódokat. Utána az előadó magyarázza el a foglalkozás célját vázolja az aznapi feladatot. Ezután be kell mutatni az új kódokat, melyeket a hallgatóknak az órán kell elsajátítaniok. Végül az új kódokból adj fokozatosan nehezebb gyakorlatokat. Ez alatt az értendő, hogy a régi kódok közé fokozatosan egyre több új kódot keverj. Ennek érdekében az előadásra felkészülés ilyen szövegek összeállításából álljon.
Kezdd meg az éterből történő vételt már akkor, ha a távíró ábécé összes kódját stabilan, 5 .. 6,67 bauddal elsajátítottad. Semmiképpen nem jó, ha először 10 .. 11,67 baudot érsz el hangolvasó berendezésen és azután hirtelen előveszed a vevőt azzal, hogy most hasonló ütemben az éterből fogsz venni. Azt tapasztalod, hogy a vétel 5 .. 6,67 bauddal is alig, sok hibával megy csak. Ennek oka, hogy a hangolvasó berendezés sem légköri zavart, se zavaróállomásokat nem sugároz. Az azon leadott kódok nagy hangerővel tisztán olvashatók. Nem így van azonban az éterben. A sokszor igen erős légköri zavar és a venni kívánt állomás mellett más állomások egyidejű jelenléte megnehezíti a vételt. A hangerő sokszor alacsony, a zavar pedig erős. Ha hirtelen térsz rá az éterből történő vételre, hosszú idő kell arra, hogy azt megszokd, hogy ugyanazt a vételkészséget érd el, mint a hangolvasó berendezésen.
Mi tehát a helyes módszer, hogyan kezdd el a munkát a vevőn?
A lényeg azon van, hogy a távírókódok ütemének emelésével egyidejűleg, azzal párhuzamosan fokozatosan szokj hozzá a vételi nehézségek közti munkához. Ez történhetik pl. úgy is, hogy egy közönséges vevőkészülékkel veszel ( távíróállomásokat, légköri zavart, vagy egyéb zavarást ) és ezt a zavarást 10..50000 cm-es { 9..45 nF } kondenzátoron ráadod hangolvasó berendezésed csövének rácsára. A zavar nagyságát a vevő hangerő-szabályozójával tudod változtatni. Ezt a rendszert már akkor ajánlatos használni, ha 5 .. 6,67 baudot stabilan elértél a vételben.
A távírókódok vételének ütemét ha fokozod, amíg az új ütemet nem sajátítottad el tökéletesen, ne adj zavarást, de ha a vétel már hibátlanul megy, az új ütemen is szokj hozzá a zavarok közti vételhez. A 6,67 .. 8,33 baud stabil vétele időszakában már előveheted a vevőkészüléket és megkezdheted az éterből történő vételt. Azt tapasztalod, hogy nem lesznek lényeges nehézségeid. Először igyekezz nagy hangerejű amatőrállomások forgalmát venni. Minél több időt tölts el a vevőkészülék mellett, hogy a távírókódok sebességének elért ütemét rádióvétellel szilárdítsd meg.
Ettől az időtől kezdve a távírókódok ütemének emelése és megszilárdítása mellett minden foglalkozáson figyelj a vevőkészüléken és párhuzamosan, távírászi tudásod tökéletesítésével, gyakorold az éterből történő vételt. Törekedj arra, hogy szabad idődből is minél többet tölts el a vevőkészülék mellett, megfigyeléssel. A 8.33 .. 10 baud elérésénél már arra igyekezz, hogy a nagy térerejű állomások helyett 4-es, 5-ös hangerejű amatőradók forgalmát vedd le. Ez ugyan újabb nehézségekkel jár, de elsajátítása nagy mértékben növeli rádiótávírászi tudásodat.
A forgalom gyakorlása az éterből vett amatőrállomások közleményeit mindenkor fejtsd meg - tehát vedd elő a rövidítések táblázatát, s annak segítségével állapítsd meg a közlemények tartalmát. Így az éterből történő vétel gyakorlásával együtt rövidesen komoly tudást szerzel az amatőrforgalom terén is.
A távírókódok vételénél, ha a 10 .. 11,67 baudot hibamentesen elértél, már teljesen rátérhetsz a rádión való vételre.
Ezután arra igyekezz, hogy minél jobban tökéletesítsd tudásodat a vevőkészülék kezelése, a megfigyelő munka terén erős légköri zavarok, rossz vételi viszonyok között is.
Munkád sikere nagyban függ attól, hogyan sajátítod el vevőkészüléked kezelését. A cél az, hogy megfigyelésed helyén kis térerejű amatőrállomásokat nagy hangerővel tudj venni. Ehhez azonban vevőkészülékedet úgy kell elkészíteni, hogy az képes is legyen e kívánalmak teljesítésére. Ne kapkodd ezért el a vevő építését. Áldozz rá több időt, mindenképpen törekedj arra, hogy különösen a nagyfrekvenciás részek az elérhető legkisebb veszteséggel stabilan működjenek. A vevőkészülék építésére fordított munka sokszorosan visszatérül megfigyeléseid eredményeinél.
Az éterből történő vétel gyakorlásához megfigyelőköreink kérjék meg a rádióklubokat, hogy a kör foglalkozása alatt a kollektív adón számunkra adjanak, hogy ezzel is a körhallgatói vételkészségét fokozhassák.
Experiment is the sole judge of scientific “truth”.
A (természet)tudományos igazság kizárólagos kritériuma a kísérlet.
Feynman Richard
![[ html: Feynman http://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Feynman ]](../_/html.gif)
HG9IEG
Visszajelzés: