Morzeismeretek - 1984.

Készüljünk a rádióamatőr vizsgára
3.7 Morzeismeretek
fejezet alapján.

3.7 Morzeismeretek

A morzejelek a betűk, számok és írásjelek pontokkal, vonásokkal való helyettesítése. 1837-ben egy amerikai festőművész, Morse Sámuel dolgozta ki, amelyet azonos formában napjainkban is használunk. A rádió feltalálásáig ezeket a jeleket hírközlésre és fényjelzésekre használták. A rádió feltalálása lehetőséget nyújtott a morzejelek elektromágneses hullámok segítségével történő továbbítására.

Ebben az időben rendkívüli jelentőségre tett szert ez a jelrendszer, elsősorban katonai vonatkozásban. Napjainkban is, amikor már számos üzemmódban továbbítható az információ, a morzejelekkel történő információtovábbítás alapüzemmódként szinte mindegyik készüléken (adó és vevő) megtalálható.

A morzejelek megtanulása nem igényel kivételes képességeket, hiszen egyszerűen az információ közlésének egyfajta módja. Olyan, mint a gépírás vagy a gyorsírás. Megtanulása is olyan könnyű - vagy olyan nehéz -, mint a gépírásé. Természetesen, mint minden más dolognak, így a morzejelek megtanulásának is van egy alapvető kulcsa, amely nélkül igen nehéz az elsajátítása. Ez pedig az, hogy már kezdetben se a jelek kombinációját, hanem a jelek ún. hangképét tanuld meg.

A morzejelek pontokból, vonásokból és ezek kombinációjából állnak. A morzejel alapeleme a pont. Mérete (időbeni nagysága) határozza a betűelemek (másik pont, vonás), a betűk és csoportok közötti távolságok arányait. A pont az E-betűnek, a vonás a T-betűnek, egy pont és egy vonás az A-betűnek felel meg.

Morse a jelrendszer megalkotásakor figyelembe vette az egyes betűk előfordulásának gyakoriságát, és ennek megfelelően a legrövidebb jelekkel ábrázolta a leggyakrabban előforduló betűket, a ritkábban előfordulókat pedig hosszabb jelekkel (a morzeábécé jelei).

A morzejelek adásánál a 3.3. ábrán látható arányokat minden esetben be kell tartani. Az egyes jelelemek rövidítése vagy hosszabbítása torzulást okoz, amely a vételt megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi. A morzejelek sebességét az 1 perc alatt továbbított vagy leírt jelek mennyisége alapján határozzuk meg. A rádióamatőr-vizsgán is ez a követelmény. RH-A fokozatú vizsgázónak 50, az RH-B vizsgázónak 70 és az RH-C vizsgázónak 100 betű és szám/perc az alapkövetelmény. (Az URH típusú vizsgákhoz a morzeismeret nem szükséges.)

Az 1 perc alatt továbbított, vagy leírt betűk vagy számok mennyisége az adott szövegtől függően változó lehet, aszerint, hogy a jelelemek összege milyen. Ezért olyan mérési eljárást kellett kidolgozni, amellyel a sebesség egyértelműen meghatározható. Ez különösen fontos a rádiótávírász versenyeken.

A morzejel sebességének mérése a morzejel elemi részére vezethető vissza. Kezdetben a sebesség mérése az ún. WPM-el történt. Ez egy rövidítés, amely a "Words Per Minute" angol szavak kezdőbetűiből keletkezett. Jelentése szavak per perc, vagyis egy perc alatt továbbított csoportok száma. Egy WPM 24 pont folyamatos továbbítási időtartamának felel meg, amely 47 elemi jelet tartalmaz. Tehát az ABC 26 betűjéből arányosan válogatott 5 betűs csoport időtartama egy WPM-el egyenlő. Ily módon a 10 WPM 50-es, a 20 WPM 100-as ütemsebességnek felé meg.

A sebesség mérésének már gyakrabban használatos módszere az ún. PARIS-sal történő sebességmérés. Ebben magát a PARIS szót használják fel. Lényege, hogy ez a szó 43, a csoportok közötti szünetet is számítva 50 elemi jel időtartamával egyenlő.

Ennél a mérési módszernél egy meghatározott idő alatt nem a leadott betűk vagy számok mennyiségét, hanem a leadott elemi jelek számát veszik figyelembe. Mivel a számok több elemi jelet tartalmaznak ezért ugyanaz az ütemsebesség kevesebb mennyiségű leadott vagy levett számot tartalmaz, mint betűt. 100-as ütemsebesség megközelítőleg 1 perc alatt 100 db betű és 63 db szám vételének vagy adásának felel meg.

A rádióklubok rendelkeznek azokkal a technikai eszközökkel, amelyek segítségével a morze adásvétel egy néhány hónapos tanfolyam keretén belül a postai vizsgakövetelmény szintjéig elsajátítható. Azoknak, akik esetleg nem tudnak ilyen szervezett tanfolyamon részt venni, vagy a tanfolyamot nem tudják rendszeresen látogatni, a következő néhány általános tanács segítségükre lehet abban, hogy sikeres vizsgát tegyenek.

1. A morzejelek tanulását mindig a vétellel kell elkezdeni. Azért a vétellel, mert a helyes adástechnika kifejlesztésének alapfeltétele az, hogy a leadni kívánt jelek szabályos alakját már jól ismerje a tanuló, és saját jeleit gondolatban ehhez javítsa. A gyakorló szöveg gépi adásról készített legyen, lehetőleg kétszeres betű- és csoportszünetekkel!

2. Lényeges a helyes írástechnika alkalmazása. A 3.5. ábrán látható a betűk és a számok leírásához javasolt ceruza- (vonal-) vezetés. A ceruzát a számtól a nyíl irányába kell vezetni. A számok jelzik a vonalvezetés sorrendjét.

3. A vételhez kényelmes testtartást kell felvenni, közepes keménységű (B-2B) ceruzát kell használni.

4. A ceruzát (golyóstollat) csak kismértékben emeld. A sor végéről a sor elejére való visszatérés szintén gyors mozdulattal történjen. A vételgyakorlatokat általában ötös csoportokban kell leírni.

5. Ha egy csoportban egy betűt vagy számot nem ismertél fel, ezen később már ne gondolkozz. A helyét ki kell hagyni! Figyelmedet a vételre összpontosítsd, ne gondolj másra!

Miután a morzejelek egy részét már ismered, csak azután térj át az adásgyakorlatokra. A jó adás feltétele, hogy ritmikus, gépszerű legyen. A szabályos "hangképek" ismeretében az adás elsajátításában gyorsabban fogsz haladni.

1. Az adásnál is szükséges a kényelmes, fesztelen testtartás.

2. Sajátítsd el a helyes billentyűfogást! A billentyűt jobb kézzel fogd meg { ha jobbkezes vagy }. Lehetőleg olyan székre ülj, vagy olyan magas legyen az asztal, hogy a billentyűkar meghosszabbított vonalában közel vízszintes helyzetben legyen az alsó kar. A billentyű gombját könnyedén, de biztonságosan fogd. A hüvelykujjad a billentyűgomb bal { jobb } oldalához támaszkodjon. A mutató- és a középső ujjak a billentyűgomb felső részén kissé begörbített állapotban legyenek. A gyűrűs ujj pedig a billentyű jobb { bal } oldalához támaszkodjon. A csuklót könnyedén, lazán tartsd. A jelek adása a csukló könynyed rugalmas mozgatásával történjen. A hosszú jelek (vonás) adását határozott mozdulatokkal végezd. A pontokat a kézfej csuklóból történő ritmikus mozgatásával kell adni. Ha a billentyű nincs az asztalhoz erősítve, akkor a bal { jobb } kézzel rögzítsd. A billentyű rugóját (rugónyomást) és a záróérintkezők légrését beállítási kísérletek útján válaszd meg!

Experiment is the sole judge of scientific “truth”. A (természet)tudományos igazság kizárólagos kritériuma a kísérlet.
Feynman Richard