Távíró üzemmód

A ( vezetékes ) távírót Morse Samuel Finley Breese [1791..1872=80] 1838-ban mutatta be - festőállványára szerelve telepet, kapcsolót, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.

Őt megelőzően a "civilizált világ" évezredeken át kétdimenziósan ábrázolta ( véste, írta, festette, nyomtatta, zászlókkal mutogatta ) a karaktereket.

A távíró berendezés egyszerű, olcsó ( mint a papír, toll ).

A lehető legegyszerűbb egydimenziós ( soros ) átvitellel működik ( hasonlóan a mellőzött csomó- és rovásíráshoz ). Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel, amely megtanulható, emberi aggyal ( megfelelő sebességhatárok között ) kódolható, dekódolható ( a kézíráshoz hasonlóan ).

Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

A Morse, Morze, CW ( Code Work ) és a rézdöngölés a távíró üzemmód szinonimái.

A telegraph, telegráf, landline telegraph alapértelmezés szerint a régebbi, földi, vezetékes távírót jelöli.

Vezeték nélküli, rádiós távírót WT, W/T ( Wireless Telegraph ), és a modulációra jellemző CW ( Continuous Wave ) rövidítésekkel jelölik.

A rádiótávíró modulációs mód jelölése:

• ....|..A|AN ha saját füleddel hallgatod az üzenetet és
• ....|..B|AN ha automata vesz.

Például 300H A1A AN.

Távíró üzemmódú adatátvitelhez két állapotot megkülönböztetni tudó csatorna szükséges. Ez az OOK ( On-Off Key, Make-Break ), azaz ki-be-kapcsolós ( egybites digitális ) működés. A két állapotra ( előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására [ moduláció, demoduláció ], megjelenítésére ) külön megkötés nincs, lehet

• nyomógomb, kapcsoló két állapota ( ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű ),
• csend és hang ( autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló ),
• két különböző magasságú ( frekvenciájú ) hang ( Bell-202-nek megfelelő 1 200 és 2 200 Hz ),
• vibráció és annak hiánya ( pl. siketeknek ),
• fel-le mozgás ( pl. siketeknek ),
• billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram ( szenzoros billentyű ),
• távírászon ( nyelvén ) átfolyó áram közvetlen érzékelése,
• sötét és világos ( zseblámpa, optocsatoló ) ,
• két különböző színű ( frekvenciájú ) fény,
• zászlójelzés,
• két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek ( digitális TTL, CMOS technika, RS-232C ),
• két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek ( digitális TTL, CMOS technika ),
• rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval,
  ....| ( A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B ) |AN, modulációs módok,
• papír(csík)on festék illetve annak hiánya ( mint a vonalkód ),
• papírcsíkon lyukak ( lyukszalag, lyukkártya ),

Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek ( space ), míg a másik állapotot jelnek ( mark ) is nevezik.

A két állapot egymást váltja ( nincs olyan, hogy két például szünet következik egymás után, mert az egy szünetnek számít ).

Jel-áramú üzemben ( és ez az elterjedt ) a jel ideje alatt folyik áram, míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú üzemben fordítva.

Éppen az egymást váltó "távírójelek" és "távírószünetek" hosszai arányának a távírás lényege.

Az egyes távíró-karakterek átvitelének ( az első karakter adásának kezdő ) időpontja tetszőleges, nincs egy óragenerátor üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát anizokron ( aszinkron ) csatornán történik.

A két állapot közötti váltások nem akármikor követezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradási ideje ( hossza ) csak egy elemi idő ( T_s; [T_s] = s ) adott egész számú többszöröse lehet. Pontosabban ( ICC szerint: ) a

• szünet 1, 3 és 7 elemi idejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobb idejű lehet,
• a jel 1 és 3 elemi idejű lehet.

Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alatt azt értem, hogy magában a szövegben, összeköttetésben van szünet.

Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni. Maradtak fenn leírások 1:3:5 arányról.

Tanuláshoz a szabványostól eltérő időzítés is célszerű lehet. Például karakterek között három elemi időnél hosszabb szünet.

Távíró sebesség

Ismeretes, hogy az adatátvitelhez szükséges sávszélességet a moduláló adat legmagasabb frekvenciájú összetevője határozza meg. Ez a távírásban azt jelenti, hogy a legkisebb periódusidejű ( 1 elemi idejű ) szimmetrikus négyszöghullámot még elfogadható torzítással kell kezelni. Az ilyen négyszögrezgés periódusideje 2 elemi idő ( 1 elemi idejű jel + 1 elemi idejű szünet ).

• [f] = s⁻¹
• [T_s] = s
• [f_s] = s⁻¹

Jelen fejezetben csak a távíró üzenet formáját írom le, a karakterkódolást, kódrendszert figyelmen kívül hagyva.

Az egyes távírókódok, szimbólumok, karakterek egy vagy több jelből és közöttük szünetből állnak.

• 1 elemi idejű szünet van a karakterek belsejében, karakteren belüli szünet,
• 3 elemi idejű szünet van a karakterek között, karakterek közötti szünet,
• 7 elemi idejű szünet van a szavak között, szavak közötti szünet,
• 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit,
• 3 elemi idejű jel a hosszú jel vagy vonás, tá, dah.

Legegyszerűbb távírókód az 1 rövid ( 1 elemi idejű ) jelből álló

• = = .

Nem sokkal bonyolultabb az 1 hosszú ( 3 elemi idejű ) jelből álló

• = = .

Az összes többi távírókód több jelből áll, például két jelből állnak a

• = = ,
• = = ,
• = = ,
• = = .

Szomszédos jelek közötti szünetek 1 elemi idejűek.

Egy cifra és hosszú távírókód a

• = = .

A távírókódok ( alkalmazási ) területenként, nyelvenként és időnként is eltérőek lehetnek.

Az egyes karakterek ( távírókódok ) között 3 elemi idejű szünet van.

Például két, egy-egy rövid jelet tartalmazó távírókódból álló szó így fest:

• = = .

Nem tévesztendő össze az egy, két rövid jelből álló

• = távírókarakterrel.

A szavak ( csoportok ) karakterekből ( távírókódokból ) és a köztük lévő 3 elemi idejű szünetekből állnak.

Az egyes szavak ( csoportok ) között 7 elemi idejű szünet van. Megfelel a szóköz karakternek. Például két szó, amely egy-egy karakterből ( távírókódból ) áll, amelyek egy-egy rövid jelből állnak, a szavakat elválasztó szóközzel így fest:

• = .

Nem tévesztendő össze a két, egy-egy rövid jelet tartalmazó karakterből álló

• = = szóval.

Megjegyzem, hogy a számítástechnikai szóköz karakterek nem üres sorozatának felel meg a 7 elemi jel idejű szünet.

Az előbbiek azt jelentik, hogy a szavakat, karaktereket ( távírókódokat ) és a távírókódon belüli jeleket a szünetek választják el egymástól és határozzák meg a szavak, karakterek és jelek határait.

Az idők során több kódrendszer terjedt el. Ezek közül kettő:

• Az első a Morse vagy Amerikai kódtábla ( American Morse Code ). Jellemzője, hogy távírókódon belül rövid és hosszú szünetet valamint rövid, hosszú és nagyon hosszú és valószínűtlenül hosszú idejű jelet is alkalmaz(ott). Használata rég megszűnt ( egykori használói vagy továbbképezték magukat az ICC-re vagy kihaltak ). Nyoma azért maradt, szerepelt benne az "&" ( és ) karakter = , ami megfelel a mai "ES" szónak. Így érhetőbb, az "ES" szó jelenése miért "és".
• Nemzetközi kódtábla ( ICC, International Continental Code; Continental Code; International Morse Code ). Úgy alakult ki, hogy az előző Amerikai kódot adaptálták európai országok 1851-ben. Ez egyszerűbb: a távírókódon belül csak rövid szünet; a távírójel pedig csak rövid vagy hosszú lehet. Jelenleg rádióamatőr vizsgán ennek ismerete követelmény és az amatőr forgalmazásban is ezt használják. A továbbiakban az ICC szerinti kódtáblát használom. ( A fejlődés nem állt meg: az ITU 2003-12-05-i tervezetében szabványosította a "@" kódját: = = . )

Megjegyzem, a távírókódokat ( távíró szimbólumokat, Morse-kódokat, CW-kódokat ) távírójeleknek, Morse-jeleknek, CW-jeleknek is nevezik.

Nem minden rövid-hosszú kombináció értelmes.

A távírókódokat szokás csoportosítani:

• betűk ( angol ábécé 26 betűje 'A'..'Z'; a kis- és nagybetűket nem különbözteti meg ),
• nemzeti karakterek ( á, é, ö; cirill betűk, stb. ),
• számjegyek ( 10 arab számjegy '0'..'9' ),
• írásjelek,
• üzemi jelek.

Ilyen alapon lehet csoportosítani táviratokat is:

• betűs: csak betűkből áll,
• számjegyes ( szám ): csak számjegyeket tartalmaz,
• vegyes: betű és számjegy is van benne.

CQ = = = =

Távíró tanulás:

Stefanik Pál: Tanuljunk morzét! MHS Rádióamatőr füzetei 03. 1959.

T E S U

F Ü +

I A =

M G .

N B ,

1 5

Z Q

? as

H V

2 6

R L

D X

C K

3 7 9

J O

4 8 0

Á É

Ö P

Y W

Ä CH

Bánszegi Ferenc: A rövidhullámú megfigyelő Hogyan tanuljuk meg a Morse-jeleket, 1956.

T E S U

F Ü I

A N +

G Z Q ,

H V

D X B

as . ! ?

R L

É W

Á N K Y

P J "

C O Ö

; ( CH

0 5 4 7 3

1 2 6 8 9

Kertész Béla, Virányi Miklós: Az adás- és vételtechnika alapjai, 1969.

E I S H

T M O

A U V

K R

F P L

J W

G Z

X Q

C Y

0 4 5 6

1 2 3

7 8 9

Kertész Béla, Virányi Miklós: Hogyan tanuljuk a távírójeleket? 1972.

T E M S

I O H

A U V

D N B

W J

G Z

C Q Y

R F L

P K Y

1 2 3 4 5

0 6 7 8 9

Tanuljunk morzézni, 1975.

T E M S = +

I O H

A U V

N D B

W J G Z

C Q Y

R F L

P K X

Á É Ö Ü

1 2 3 4 5

6 7 8 9 0

= ? / , +

Pankaczy József HA6VA

= + /

? . ,

0 1 2 3 4

56 7 8 9

E I T A

M Q C

S R D

V H O

B L Y

N K F

U J X

P Z G W

Zentai Tibor, 2005.

T E M

O I S

H P 5

A N V

B D U

K X C

F L R

G W Z

Q Y J

? / =

2 8 0

3 4 6 7

1 9

. , @

: -

Matuschek, Hannes: KochMorse 0.99.6

K M R S U A P T L O W I . N J E F 0 Y V , G 5 / Q 9 Z H 3 8 B ? 4 2 7 C 1 D 6 X

Távíró vétel gyakorlók.

Az elemi idejű jel és szünet, mint "a számítástechnikában a tárolásra, feldolgozásra és átvitelre kerülő adatok legkisebb alkotórésze, mintegy alapegysége" megfelel a bit egy definíciójának, bár sem a kettes számrendszerrel, sem az információ értékével nincs közvetlen kapcsolatban.

Például ha egy szünet után két jel következik, utánuk már csak jel jöhet és szünet nem, hiszen kettő hosszú jel nincs ( csak egy vagy három ). A harmadik jel már teljesen redundáns, információtartalma 0 bit.

A távírókódok nem tartalmaznak külön hibafelismerő vagy hibajavító részt. Védelmet nyújt, hogy a jel 1, 3; a szünet hossza 1, 3, 7 elemi idő lehet, de sohasem 2, 4, 5, 6 - ha mégis, akkor az adatátviteli hiba. Ugyancsak kiszűrhetők a kódtáblában nem szereplő adatok.

A távíró üzemmód előnye, hogy nagyon egyszerű eszközökkel adhatsz és vehetsz, rádióamatőr gyakorlatban nyelvfüggetlen. Hátránya, hogy hallással való vételét és kézi adását meg kell tanulnod. Ugyancsak gyakorolnod kell a vett üzenet gyors leírását ( ütemírás ).

Egy régi távíró gyakorlószöveg ( tnx Ferenc HA8KW ):
HETEN YIIST VANFO ELOAD OESFA RAGOP ITYUK AASZA KMAOR DOGEI
Hetén yiIst vánFő előad óÉsFa ragóP ityuk aASza kmaÖr dögei

Csoportokat hoztak létre a távíró üzemmódot

• szeretők ( HACWG, HA CW Group ) és
• ellenzők ( NCI, No Code International ) is.

"I am learning cw for fun right now. Once I become proficient, what can I do with it?" "In the end of 18th century, motorboats became more convenient so the usage of the power of wind for boats decreased. Now sailing is considered as the best way to navigate for pleasure. Most popular boat races are sailing races and their skippers are wellknown all other the world. CW is the same. It will become very popular in the next years. Currently, when I demonstrate amateur radio communications in schools, children don't care of telephony (they do better with mobile phone), digital communications (internet is better), but they are really interested by telegraphy. So learn CW now, you'll be well prepared for years of fun. Have fun,
Phil - F5IYJ"

Experiment is the sole judge of scientific “truth”. A (természet)tudományos igazság kizárólagos kritériuma a kísérlet.
Feynman Richard